Az utóbbi időben eléggé megkavarták az állóvizet a kútfúrás és annak engedélyeztetése körül. Repkedtek a törvényjavaslatok, a több százezres engedélyezési díjak, a kilátásba helyezett büntetések és persze a felháborodott vélemények is. Végre úgy tűnik, hogy lecsendesednek a kedélyek, és körvonalazódik egy egész megengedőnek nevezhető jogi szabályozás is.
Az új szabályozás
„Benyújtotta az Országgyűléshez a kormány azt a törvénymódosítási javaslatot, amely jelentősen könnyíti a kutak létrehozásának szabályait. A tervezet szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény.“
Az ennél mélyebb, engedélyhez kötött kutak esetében is könnyítések születhetnek, ugyanis azokat igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül lehet majd létesíteni, üzemeltetni illetve megszüntetni. Azoknak pedig, akik 2016. Június 3-a után kezdték meg a javaslat szerint már nem engedélyköteles kútjuk engedélyeztetését visszatérítik a befizetett illetéket és az igazgatási szolgáltatási díjat is.
Az új szabályozás jelentősen megkönnyíti a kútfúrást valamint csökkenti annak költségeit. Így azoknál a házaknál, ahol a kutat locsolásra és a házi vízigény kielégítésére szánják még inkább megéri majd kutat ásni. Az eddigi költségek mellett is megtérült a befektetett összeg, de ha ezek után csak a kivitelezési költségeket kell majd állni még többet lehet majd a kúthasználattal spórolni.
A kutak típusai
Többféleképpen lehet csoportosítani a kutakat. A mélysége alapján van:
- sekély mélységű kút (30 méternél kisebb mélységű)
- kis mélységű kút (30-200 méter)
- közepes mélységű kút (200-500 méter)
- mély fúrású kút (500 méternél mélyebb)
Kialakításuk szerint pedig megkülönböztetünk ásott, vert és fúrt kutakat.
Az ásott kút elkészítése nem egyszerű és hosszadalmas folyamat. Eltarthat akár több hónapig is annak ellenére, hogy ez nem lesz egy mély kút, viszont a falát körbe kell rakni téglával vagy beton gyűrűkkel. Az hogy mennyi vizet képes biztosítani nagyban függ az időjárástól, hiszen csupán a felső talajvíz összegyűjtésére alkalmas, így egy hosszabb szárazság alkalmával akár ki is száradhat. Tárolókapacitása kb. 0,5 és 2 köbméter között van, és nem ad fogyasztásra alkalmas vizet.
A vert kút használata hazánkban nem túl elterjedt, mert az ország nagy részén a talajviszonyok nem teszik lehetővé a kialakítását. Úgy készül, hogy levernek a talajvíz szintjéig egy hosszú, lyukakkal ellátott vascsövet, körülbelül 7-10 méter mélyen, és a cső a lyukakon keresztül megtelik a talajvízzel. Ennek a kútnak a vize is csupán locsolásra alkalmas, mert nem tisztítható.
A házi kutak legmenőbbike, ami már ivóvizet is képes adni, nem más mint a fúrt kút. Ez a kút már el tudja érni a mélyebben található tiszta rétegvizet, ugyanis pár métertől akár 120 méter mély is lehet. Ez tulajdonképpen egy bélelt furat, melyet egy speciális fúróberendezéssel mélyítenek a földbe. Mivel ez olyan mélyre fúrható, hogy eléri az alsóbb vízrétegeket is nem csak a talajvizet, így folyamatosan képes a vízadásra, akár napi több száz köbméternyire is. Mivel zárt kútfejjel rendelkezik így nem jutnak bele a szennyeződések, vagyis tiszta, iható vizet lehet belőle szivattyú segítségével a felszínre hozni.
Melyik kútból ihatunk és melyikből nem?
Az alapján kell eldöntenünk, hogy milyen típusú kutat fúrassunk, hogy mire szeretnénk használni a vízét. Ha csak öntözésre és a ház körüli munkákra szánjuk a kútvizet, akkor akkor elegendő lehet a sekélyebb, csupán a talajvíz szintjét elérő kutat választanunk, ami lehet ásott vagy fúrt kút is. Azonban ha háztartási célokra is szánjuk azt, úgy mint ivás, főzés vagy fürdés, akkor mindenképpen el kell érnie a kútnak a rétegvizet, mert csak ez lehet alkalmas fogyasztásra.
A talajvíz az első vízzáró réteg fölött található, a rétegvíz pedig a lejjebb lévő vízzáró rétegek között. A talajvíz szintje nagyon változó, évszaktól és a csapadék mennyiségétől függően, ugyanis úgy keletkezik, hogy a felszíni víz beszivárog a talajba. Tavasszal a hóolvadás, ősszel pedig a sok csapadék miatt magasabb a talajvíz mennyisége, melynek átlagosan 2-5 méterre található a felszíntől. A sekélyebb, talajvíznyerésre alkalmas kutak nagy szárazság idején akár ki is száradhatnak. Ez a fajta víz felszíni szennyeződéseket tartalmaz, így fogyasztása tilos.
Ezzel szemben a rétegvíz már sokkal tisztább, mivel ez a vízréteg a kőzetek pórusaiban helyezkedik el és legalább egy vízzáró réteg választja el az első vízadó rétegtől. Minél mélyebben található, annál tisztább, hazánkban átlagosan 30-150 méter mélyen van jelen. Ez a vízfajta már alkalmas emberi fogyasztásra is, de csak bevizsgálás után.
Ha a házi kutunk vizét nem csak a fű locsolására és autómosásra szeretnénk használni, hanem szeretnénk azt meginni és főzni vele, akkor kötelesek vagyunk bevizsgáltatni a víz minőségét. Ilyen vizsgálatot több laboratórium is végez, de az ára elég borsos, nagyjából 50 000 Ft körül mozog. A vizsgálat eredménye nem konkrétan azt fogja kimondani, hogy a kutunkból nyert víz iható-e vagy sem, hanem azt hogy a Magyarországon, illetve az Európai Unióban érvényes határértékeknek megfelel-e. Ami még nem feltétlenül jelenti,hogy iható is, ugyanis van hogy a kút vizének kellemetlen íze van, de ha átment a vizsgálaton akkor az biztos, hogy nem káros az egészségünkre. Akkor is érdemes bevizsgáltatni a vizet ha ugyan nem akarjuk meginni, de azzal szeretnénk öntözni a konyhakertet, a veteményest vagy a gyümölcsfákat, ugyanis ebben az esetben is jó ha a víz megfelel a minőségi előírásoknak.
Mennyibe kerül kutat fúratni?
A költségeket sok minden befolyásolja. Az, hogy milyen mély kutat szeretnénk, hogy azt milyen fúrási technikával lehet kivitelezni, valamint az is, hogy milyen széles kutat akarunk. Természetesen a sekélyebb, és keskenyebb kutak kivitelezése a legolcsóbb, viszont ha már ivásra is alkalmas vizet szeretnénk nyerni, akkor jobban a pénztárcánkba kell nyúlni. „Minden kútfúrás összköltsége egyedi árképzés során alakul ki. Átlagosan 20-30 ezer forintba kerül egy méternyi kút fúrása a megfelelő technológiával, de ha keményebb a talaj, például sziklás, akár 50-60 ezer forintos költséget is felszámolhatnak érte.“
És mennyit spórolhatunk, ha kutunk van?
„Egy átlagos háztartásban egy személy naponta 140 liter vizet használ el, családra lebontva pedig a napi mennyiség közel 500-1000 liter (mosás, fürdés, WC stb.). Éves szinten ez kb. 200-500 m3. Ehhez jön még az öntözésre elhasznált víz, amely egy 500 négyszögöles kert esetében akár napi 5 m3 is lehet. Évi 100 napos locsolással számolva a család teljes vízigénye elérheti az 1000 m3-t. Mivel a vízdíj (ivóvíz+csatorna) áfával együtt egyes településeken elérheti az 1500 forintot is, ezért az éves költség meghaladhatja a több mint egymillió forintot. Saját fúrt kútból kitermelt víz önköltsége ellenben köbméterenként csupán a szivattyú átlagosan 0,3 kWh-nyi áramszükséglete, ami évente 7-10 ezer forintos költséget jelenthet.“
Az illegálisan fúrt kutak bejelentése
Amennyiben nem most tervezünk kutat fúratni, hanem az már ott díszeleg a kertünkben, csak éppen engedéllyel nem rendelkeztünk hozzá, akkor most fellélegezhetünk. Eddig ugyanis akár 300 ezertől 1 milló forintig terjedő pénzbírsággal is büntethették azt, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, egyszóval kutat. Emellett felszólíthattak minket a kút átalakítására vagy akár megszüntetésére is.
2016. júniusától aztán enyhültek a jogszabályok és már bírság megfizetése nélkül, utólag is bejelenthettük a kutunkat, és engedélyeztethettük azt az engedélyek költségének megfizetése mellett. Erre az eddigi szabályok szerint 2018. december 31-ig lett volna csak lehetőségünk, viszont az új törvényjavaslat itt is kedvezményeket tett. A moratóriumot meghosszabbították, így most már egészen 2028. december 31-ig lesz majd lehetőségünk, hogy eleget tegyünk a bejelentési kötelezettségünknek, ami mostantól viszont már nem minden kútra terjed ki. Tehát most már nem kell majd az eddig be nem jelentett, az új törvényjavaslat szerint nem engedélyköteles kutakat bejelenteni. Azokat a kutakat viszont, amik továbbra is engedélyhez lesznek kötve be kell jelentenünk valamint utólag engedélyeztetnünk kell őket, viszont nem kell vízgazdálkodási bírságot fizetnünk utánuk.
Tehát összességében kijelenthetjük, hogy érdemes kutat fúratni, és ebben az új törvényjavaslat is segít minket. Az pedig, hogy mennyit tudunk spórolni vele, már attól függ, hogy mire szeretnénk használni a kinyert kútvizet és az arra alkalmas kút kivitelezésé milyen költségekkel jár.
