Mindenki tisztában van vele, hogy a bolygónk fuldoklik miattunk. A többi közt a járművek, a gyárak, a hőerőművek hatalmas mértékű szén-dioxid kibocsátása savas esőkhöz, az ózonpajzs elvékonyodásához, a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz vezet. Mi az, ami segíthet?
Természetesen törekednünk kell a szén-dioxid kibocsátásának a csökkentésére a megújuló energiák használatával, a környezetkímélő közlekedési módok választásával és a környezettudatos életmóddal. De ne aggódjunk, nem vagyunk egyedül a harcban, a növények is segítenek nekünk. A fotoszintézis során ugyanis víz és szén-dioxid felhasználásával, a napfény segítségével oxigént állítanak elő.
Az oxyfa pedig ennek a műfajnak a szuperhőse. Ez a zöld környezetvédelmi harcos ugyanis sokkal több szén-dioxidot tud megkötni, és sokkal több oxigént tud előállítani mint más fafajok. Az oxifa, latin nevén Paulownia Clon in Vitro 112 egy mesterségesen keresztezett fafajta. Ezt a fajt 2011-ben laboratóriumi körülmények között állította elő egy spanyol kutatócsoport. Ez azt jelenti, hogy a hibridképzés során keresztezték a Paulownia elongata és a fortunea fajokat és így született meg az új faj. „A spanyolországi Castilla La-Mancha Egyetem Agrárerdészeti Tudományos és Genetikai Tanszékének tanúsítása szerint az oxyfa a legjobb Paulownia klón.“
Hazánkban is régóta megtalálható az ugyanebbe a családba tartozó császárfa (Paulownia tomentosa), azonban ez az új hibrid faj olyan fantasztikus tulajdonságokkal bír, melyekkel a nemzetségébe tartozó más fajok nem rendelkeznek.
Az oxyfa onnan kapta a nevét, és azért érdemelte ki a csodafa címet, mert majdnem kétszer annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint más lombos fák, miközben sokkal több oxigént is tud előállítani. Ez a faj olyan gyors növekedésű, hogy 6 éves korára már a 16 méteres magasságot és a 35 centis törzsátmérőt is elérheti. „A gyors növekedéshez nagy mennyiségű szén-dioxidra van szüksége, így növekedés közben nagy mennyiségű szén-dioxidot alakít át oxigénné. Főgyökérrendszere van, amely akár 9 méter mélyre is elér. A talaj mélyéről veszi fel a tápanyagot, így más növények is megélnek mellette.“
Jól bírja a szélsőséges időjárást is, akár a -25 és a +45 Celsius fokot is kibírja. Hatalmas méretű, 25-45 cm széles levelei vannak és akár tíz méter átmérőjű is lehet a lombkoronája. Mindemellett egy igazi túlélő, ugyanis képes tuskóról is újra hajtani, akár 4-5 alkalommal is. Fontos az is, hogy nem invazív faj, így nem veszélyes az őshonos növényzetre.
Azon túl, hogy az oxyfa egy igazi környezetvédő, számtalan módon hasznosítható is. Faanyaga bútorgyártáshoz, az értékesítésre nem szánt ágai fűtésre, levelei takarmányozásra használhatók. Biomasszát lehet készíteni az ágaiból, leveleiből, virágaiból és terméseiből.
Az oxyfa tehát egy igazi csodanövény, amit nem csak sokféle módon tudunk hasznosítani, mivel újra és újra kinő ha kivágjuk, de a nagy mennyiségű oxigén előállításával és a szén-dioxid megkötésével rendkívül sokat tesz a bolygónk életben maradásáért.
DE!! Van jónéhány aggódó hang az interneten és a Gardenista szerkesztőségében
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk néhány alapvető szabályt.
Jelenleg nem tudjuk, tíz-húsz év múlva, az esetleges tömeges elterjedése esetén, milyen komplikációk, adott esetben végleges elváltozások lehetnek a ma ismert lokális ökoszféránkban. Honnan tudjuk, hogy nem szívja el a tápanyagot és vizet más növények elől, amikor ilyen mértékű növekedéshez óriási vízmennyiségre van szükség. Aki csak a saját kertjébe szeretne gyors árnyékot, nem termelési, gazdasági céllal ültet, az mit fog kezdeni a sok levéllel, minden évben? Hogyan tud majd megszabadulni egy fától, ami tuskóról is kihajt akár öt alkalalommal is. Nehogy egy újabb ecetfát szabadítsunk magunkra. Ilyen méretű levelekkel kétséges, hogy alatta bármi is megmarad tartósan. Kis kertbe a méreteinél fogva alkalmatlan. A legnagyobb kétely a bizonytalanság, amit az okoz, hogy nem tudjuk, okoz-e közép vagy hosszútávon elváltozást az ökoszisztémában. Itt, lokálisan. Ajánlják ugyan bútorkészítésre, és azzal is hirdetik, hogy a fűtőértéke nagy.
Ugyanakkor a gazdák között is vissza-visszatérő téma a Császárfa, Oxyfa, Smaragdfa, mind ugyanarra a paulownia alapfajra nemesített, vagy csak egyszerűen más néven árult változatainak jövedelmtermelő képessége, és hogy az igéretekből mi tud megvalósulni. A magas fenntartási költségek, és a bizonytalan haszon miatt kevesen vágnak bele, akik belevágtak, a kognitív disszonancia miatt hallgatnak. Egy biztos, pontosan annyi vízre van szüksége, mint bármely más fának, hogy ekkorára nőjön, csak itt nem húsz, hanem két három év alatt. A pangó vizet nem bírja, tehát nem megoldás az elárasztás, vagy ártérbe ültetés, mint a nyárfa esetében. Locsolni kell.
Sok a bizonytalanság, kevés a tapasztalat.
Ha van vele tapasztalatod, kommentelj, írj, mutasd az ültetvényed!
