A mesék rendszeres nagyfogú szereplője, fák gyilkosa, vizek duzzasztója: ő a hód. Ez a rágcsáló amerre jár, faágak és teljes fák csonkjait hagyja maga után, viszont igazi építőmester, aki egész életében a biztonságos, kényelmes otthonán dolgozik. De hogy is néz ki egy hódvár?
A kanadai hód Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos, de Finnországban és Oroszországban is találkozhatunk velük. A rágcsáló 60-90 centisre nő, amihez még hozzáadódik a 25-40 centiméter hosszúságú lapos, pikkelyes farok. Selymes, vízhatlan barna bundája van, kicsi szemei és fülei, hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.
Otthona megépítéséhez egy kis folyóra vagy patakra van szüksége, ahová aztán faágakból gátat épít, hogy kis tavat hozhasson létre. Ha elkészült a tó, kezdődik a várépítés, ami egy ragadozóktól védett víz alatti kijárattal, vészkijáratokkal ellátott rendszer. Mivel fontos, hogy a bejáratot mindig víz rejtse, a hód nagyon okosan a gát magasságával szabályozza a vízállást. A víz alá leveles ágakat rejt tartaléknak, így a befagyott tóban is tud táplálkozni.
A Magyarországon a 19. század közepére kipusztult, majd szép lassan visszatelepített Eurázsiai hód Eurázsia legnagyobb rágcsálója: 20–33 kg és akár 1 méteres is lehet, plusz a 30–40 centis lapos, pikkelyes farok. Tömött, selymes, vízhatlan bundája van, kis szeme, bőrlebennyel zárható orra és füle és úszóhártyás hátsó lába. Kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat, otthonát a partfalban ássa ki, itt építi ki a hosszú folyosórendszerekből álló vackát, aminek bejárata a hódvárhoz hasonlóan a vízből nyílik.
Kiemelt kép: mithsonianmag.com
