Miközben a szerencsétlen kanadai nyárfákra Budapest-szerte kimondta a halálos ítéletet a Fővárosi Közgyűlés, addig szerencsére olyan helyek is akadnak még a városban, ahol nem pusztítják, hanem gyarapítják a zöldfelületet. Ilyen az elmúlt években súlyosan elhanyagolt rákoscsabai főtér, az egykori piactér és a hozzá kapcsolódó közterület a 17. kerületben, amit szeptember másodikán adtak át egy ünnepélyes hacacáré keretében.
És hogy mitől vagyunk oda olyan nagyon?
Már az is nagy eredmény, hogy parkot létesítenek valahol Budapesten (itt ugyanis, vannak fák, meg fű, meg automata öntözőrendszer, hogy életben is maradjanak a növények), hát még, ha abban a parkban játszótér is van – mondjuk, vizuális gyalázás ugyan, de épp elfért volna néhány korlát a tér körül, ha már játszótérről beszélünk. A Rákosmenti Pirítós sok-sok képet készített az eseményről, és egyúttal azt is megírták, hogy a téren egy zenepavilon is helyet kapott, a tematikus játszótér pedig Weöres Sándor megzenésített verseit (A tündér, Haragosi, Sehallselát Dömötör, Kocsi és vonat) dolgozza fel 5 db egyedi telepített játszóeszközzel, wifis könyv- és zenetárral, melynek tartalmához az érdeklődők ingyenesen hozzáférhetnek.
A játékok egy részét az átadó ünnepség kedvéért telepítették oda átmenetileg Fotó: Rákosmenti Pirítós
Az idén 950 éves Rákoscsaba központját egy 228,7 millió forintos projekt keretében, 158 milló forintos támogatással újíttatta fel az önkormányzat, a kivitelezést a magyarepitok.hu információi szerint a Penta Általános Építőipari Kft. nyerte meg. A 2017 áprilisában indult átalakítás során a park környezete is teljesen megújult, a régi pavilonokat elbontották, a helyi bolt kívülről új külsőt kapott. A téren 16 darab új parkolóhely, köztük egy mozgássérült és több kerékpártároló létesült, és egy emlékfal is helyet kapott, amelyet Jókai Mór és Laborfalvi Róza tiszteletére állítottak – az író és felesége ugyanis a szomszédos római katolikus templomban esküdtek.
Tudtad?
Laborfalvi Róza, akit a Wikipédia a magyar realista színjátszás úttörőjeként jegyez 1848. március 15-én, a Bánk bán előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókaival, amikor egy kokárdát tűzött a férfi kabátjának hajtókájára. „Még ebben az évben feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza, akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt” – írja vonatkozó szócikkében a Wikipédia.
A környék régi járdáját elbontották, és a biztonságosabb közlekedés érdekében új gyalogátkelőket is felfestettek. „Az emlékművek a helyükön maradtak, kivéve a Kossuth szobor, mely a Rákoscsabai Közösségi Ház melletti területen kapott helyet, a felújított talapzatra pedig visszakerült az Országzászló, írja a Rákosmenti Pirítós. Ha a környéken jártok, nézzétek meg a teret, aztán ha már ott vagytok, kiránduljatok egyet a Merzse-mocsárnál!
