Mostanra minden gardenista tudja, hogy ellep minket a szemét. A civilizáció, vagy inkább fogyasztói társadalmunk egyik nagy hibája, hogy minden egyes háztartás rengeteg szemetet termel. Miért? Szerintem, azért mert egyre kevesebb mindent csinálunk meg magunknak, egyre több mindent készen veszünk.  Mindig vásárolunk. Én csak úgy emlegetem, egy kész világban élünk. Miért? Mert egyre kevesebb az időnk, mindig rohanunk, sokat dolgozunk, hogy sokat költhessünk. Talán ezen kellene változtatni. De ne szaladjunk ennyire előre.

Mit tegyünk, hogy kevesebb szemetet termeljünk?

Ne csak keseregjünk, hanem tegyünk a szeméthegy ellen. Hogyan? Csomagolásmentes bolttal? Részben ez is megoldás. Az én válaszom az önellátásra törekvés. Ez működni fog. Ne ijedj meg, rendkívül egyszerű dolgokról van szó. Önellátásra bárki, bármikor, bárhol törekedhet, éljen akár a városban egy panellakásban.

Házi kenyérrel kezdődik az önellátás. Fotó forrása: Pixabay

Önellátásról kicsit másképp

Valahogy ezt a szót mindenki máshogy érti. Sokan a teljes önellátásra gondolnak, mikor mindent magunknak állítunk elő. Számomra azonban minden önellátás, amikor vásárlás helyett, mi készítjük el az adott dolgot. Összegyűjtöttem 13 pontot, amivel közelebb kerülhetünk az önellátó életmódhoz és még csak kert sem kell hozzá. Minden egyes ponttal hatalmas lépést teszünk a Földünkért és saját egészségünkért. Ezért remélem, egyre több ember felismeri, hogy így tehet legtöbbet bolygónkért és önmagáért, testileg és lelkileg is.

Mi a lent leírtakat tesszük és öt fős családunk  minden héten egy 10 literes kicsi vödör szemetet termel, akkor is, ha pelenkás apróság van közöttünk. Azt hiszem ez nem utolsó dolog!

Önellátásra törekvés kert nélkül

Lehetséges, sőt nagyon sokat tehetünk kert nélkül is.

  1. Kenyérsütés: Igenis itt kezdődik minden. Mert a kenyér az, ami miatt naponta, kétnaponta boltba kényszerülünk. Ha pedig már ott vagyunk, még tíz másik dolgot a kosárba teszünk. Ha házi kenyér mellett döntünk, a lisztet havonta egyszer előre megvehetjük (akár 20 kg-ot is egyszerre), és a hónap többi napján, csak tőlünk függ, hogy friss kenyér, kifli, zsemle legyen otthon. De még milyen! Adalékanyagtól mentes, egészséges. Ma már a kerttel rendelkezők sem maguknak ültetik a búzát, szóval kenyér tekintetében mindegy van-e kertünk vagy nincs. Legyen saját kovászunk, így élesztőre sem lesz szükségünk.

    Ne lisztet vegyél, hanem búzát. Évente egyszer, nagy mennyiségben termelőtől. Fotó forrás: Pixabay

    Mind a kenyérsütés, mind a kovászkészítés, roppant egyszerű. Még egy lépést teszel, ha évente egyszer ősszel, nagy mennyiségben búzát vásárolsz, 1-2 zsák elég egész évre. Mi vettünk egy kisméretű, elektromos gabonaőrlő malmot (70 ezer forinttól kezdődik) és máris van „saját”, friss teljes kiőrlésű lisztünk. A malom igen hamar behozza az árát. Csak arra kell figyelni, hogy a búzát száraz helyen tároljuk: lakás, garázs tökéletes. A búzát olyan gazdától kell venni, aki minimális vegyszert használt az év során. Ezzel az apró lépéssel, hatalmasat tettünk magunkért (egészségileg és anyagilag is jól járunk) és Földünkért.

  2. Gyűjtögetés: Akár van kertünk, akár nincs, a természetből mindig gyűjtögethetünk. Egyszerűen keresni kell a környezeti terheléstől mentes, tiszta területeket, és nekiállni a szedegetésnek. Persze pontos növényismeret nélkülözhetetlen, melyet megtanulhatunk, ha többször elhívunk magunkkal egy olyan ismerőst, aki tudja ezeket. De vannak gyógynövényes, vadnövényes szervezett túrák, tanfolyamok is. Hogy mit gyűjthetünk? Vadnövényeket, amiket felhasználhatunk otthon salátákhoz, főzelékekhez, levesekhez, szószokhoz, mártogatós krémekhez.

    Házi kenyér, házi vajjal, házi sajttal és vadnövényekkel.

    Szedhetünk gyógy- és fűszernövényeket, melyeket leszáríthatunk teának, fűszernek. A gyűjtögetés során közelebb kerülünk a természethez, és megtanulunk egy olyan csendes megfigyelést, melyre nagy szükségünk van mai felgyorsult világunkban. Egész más érzés lesz így a természetben járni, mintha egy teljesítménytúrán vennénk rész. Milyen egy ilyen séta? Csendes, lassú, nyugodt, molyolós-szöszölős, szedegetős. Kész terápia. Próbáld ki egyszer egy sima kirándulás helyett.

  3. Befőzés, tartósítás: Lehetséges kert nélkül, ha megveszed az alapanyagokat. Választhatsz olyan termelőt, aki vegyszermentesen, vagy csak kevés vegyszerrel gazdálkodik, és befőzöd az így sokkal egészségesebb alapanyagot.

    Egy “kis” befőzés. Fotó forrása: Wikimedia Commons

    Amennyiben jó sok mindent befőzünk, és az év legtöbb napján ezekből sütünk-főzünk, hihetetlenül sok hulladéktól megszabadulunk, plusz nagy lépést teszünk az egészségünkért. Arról nem is beszélve, hogy megismerjük a befőzés csínját-bínját, és rátalálunk valami rendkívül értékes dologra. Hatalmas felfedezés lesz, hogy lehet tartósítószer nélkül is tartósítani és nem is olyan nagy ördöngösség, csak tapasztalt embertől tanuljuk meg. Mit készíthetünk? Lekvárokat, dzsemeket, befőtteket, szörpöket. De befőzhetjük a paradicsomot, erdei gombát, zöldbabot, kukoricát. Sóban elrakhatjuk a zöldségeket: fokhagymakrém, paprikakrém (pirosarany), vegeta házilag. Aszalhatunk gyümölcsöket, paradicsomot, erdei gombát. Utána jönnek a savanyúságok. A sor végtelen. Csak induljunk el az úton.

  4. Süssünk-főzzünk: Bizony olyan „kész világ”-ban élünk, ahol erre is biztatni kell az embereket, és már ez is egy lépés az önellátás felé. Egyre több ember rendeli az ebédjét, vagy megy menzára (ez még a jobbik eset, mert nem termel vele hulladékot). Míg régen ételhordóval lerendezték a szállítást, ma már eldobható műanyag dobozban jön az étel házhoz, munkahelyre. Falun élek és itt is rengetegen házhoz rendelik az ebédet. Akkor sem főznek, ha otthon vannak. Boltokban a gyorsfagyasztott készételek sora végtelen. Csak azt felejtjük el megnézni, mi van bennük. Egyszer vedd a fáradtságot, és olvasd el. Nálunk a nagymama, ha az unokájához jön látogatóba, sokszor cukrászdában veszi a süteményt, vagy bolti édességet, tésztát hoz. Ő is ezt látta a szüleitől, csak azzal a különbséggel, hogy az én nagymamám egy adag saját készítésű tésztát hozott és saját sütit. A különbség azonban hatalmas a kettő között. Lehet, afelé tartunk, hogy idővel egyszerűen múltba vész az otthon sütés-főzés? Csak rajtunk múlik, mit választunk.

    Süssünk-főzzünk. Fotó forrása: Pixabay

    Boltban vásárolt édességek, rágcsálnivalók helyett süssünk mi magunk sós és édes sütiket, továbbá ezer bolti dolog elkészíthető házilag (csipsz, ropogós kifli karikák, müzliszelet, karamellás joghurt, gyümölcsös joghurt, jégkrém, melegszendvics krémek, majonéz, kecsap, pesto stb.). A különbség az, hogy így magunk választhatjuk a legjobb alapanyagokat, és nem teszünk hozzá tartósítószert, adalékanyagot és miegymást. Ezzel a lépéssel egészségünket és pénztárcánkat is kíméljük, továbbá megint csak sokkal kevesebb szemetet termelünk.

  5. Tejtermékek: Ki teheti meg ma már, hogy tehenet tartson, ha kertje van is? Azért ne mondjunk le a „saját” tejtermékekről. A dolog olyan egyszerű, hogy megkeressük, hol lehet a közelben háztól tehéntejet venni (és milyen jó lenne, ha ott nem istállóban, hanem szabadban lennének tartva a tehenek). Egyszerre vegyünk több liter tejet (mi üvegpalackokat rendszeresítettünk, így szemetet sem termelünk) és indulhat otthon az aludttej, tejföl, túró, kefir, joghurt, sajt, vaj készítése. Az egész annyira egyszerű, hogy én már bánom, hogy nem kezdtük hamarabb.

    Házi sajt. Fotó forrása: Pixabay

  6. Tésztakészítés: csak liszt és tojás kell hozzá. Semmi baj, ha nincs csirkénk és tojásunk, attól még indulhat otthon a tésztázás. Hogy miért? Mert lehet, örömmel csináljuk majd. Ha bio tojást veszünk egészségesebb lesz, mint a bolti hagyományos tészta. Továbbá a lisztet szintén magunk választhatjuk, pl.: teljes kiőrlésű. Csináltatok már karácsony előtt a barátokkal közös csigatészta készítő estét? Itt az ideje idén kipróbálni és meglátjátok, hogy még közösségformáló ereje is van a tésztakészítésnek.
  7. Tea: Üdítők helyett teázzunk, de saját teával. A gyűjtögetésnél írtam már a teát, de szeretném külön kiemelni, mert ha valóban lecseréljük az üdítőket, megint rengeteg hulladéktól megszabadulunk. A természetben tett egy-egy séta alkalmával begyűjthető az egész évre szükséges teánk. Persze itt is első feltétel, hogy 100 %-osan tudnunk kell, mit gyűjtünk, hogyan kell szárítani, majd felhasználni. Teának gyűjthetünk a természetből bodzavirágot, hársfavirágot, akácvirágot, csipkebogyót, mentát, zsályát, orbáncfüvet, kakukkfüvet, csalánt, komlót. Ismerős kertjéből kérhetsz körömvirágot, levendulát, citromfüvet. Miután pedig begyűjtöttük ezeket, leszárítottuk, üvegbe elraktuk, akkor jön a hatalmas lépés, hogy igenis ezekkel teázunk, és csak luxusként veszünk néha egy-egy bolti teát.
  8. Szappan, dezodor, krémek és fogkrém készítése házilag. Számos recept van mindre, és divatba is jöttek szerencsére. Mindegyikkel kíméljük egészségünket, pénztárcánkat és Földünket. Mi kétévente egyszer nekiállunk a háziszappan készítésnek.

    Ajándékba is készülnek szappanok

    Kilenc kiló szappan készül ilyenkor. Fürdéshez, kézmosáshoz csak ezt használjuk. De ezután nincs szükségem mosogatószerre, tisztítószerekre. Egyszerűen a szivacsot megdörzsölöm a háziszappannal és jöhet a mosogatás, csap és fürdőkád takarítás. Hajmosáshoz is háziszappant használunk. Innentől kezdve a tusfürdők, folyékony szappanok, samponok mind-mind feleslegesek. Sőt, dezodort, krémeket, fogkrémet sem vásárolunk. Mindre megvan a bevált receptünk.

  9. Vegyszermentes háztartás. Fertőtlenítők, tisztítószerek, Wc illatosítók, légfrissítő sprayk? Minek? Csak eggyel több szemét és vegyszer a háztartásunkban feleslegesen. Mennyi-mennyi műanyag flakon? Plusz egészségünkre károsak. Pénztárcánkat terhelik. Csak fogyasztói társadalmunk hitette el velünk, hogy szükségünk van rájuk. Helyette ott a háziszappan. Mi kell a takarításhoz? Meleg víz, szivacs, súrolókefe, házi szappan, néha egy kis ecet, szódabikarbóna és a két kezünk. A többit felejtsük is el.
  10. Saját készítésű ajándék. Jöjjön születésnap, névnap, karácsony, gyereknap, azért mi ne vásároljunk. Hiszen készíthetünk ajándékba szappant, dezodort, lekvárokat, szörpöket, tésztát, gyerekeknek kézzel varrt állatkát, bármit.

    Lássuk el gyermekeinket saját készítésű játékokkal

    Vagy odaajándékozhatjuk az időnket. Hogyan? Egyszerűen készítünk egy cédulát (szépen dekorálhatjuk), amin a következők állhatnak: „Gyertyafényes vacsorameghívás, otthonomban. Én főzök”; vagy „Egy egész napos bébiszitterkedés” az anyukáknak. Azonban, ha egy wellness hétvégét ajándékozol, vagy ebédmeghívás étteremben az megint csak egy vásárolt ajándék.

  11. Varrás: Rendszeresítsük a kézzel és varrógéppel varrást. Készítsük magunknak vászontáskáinkat, textilszalvétáinkat, textilzsebkendőinket, a gyerekek játékait, függönyünket stb.. Én rendszeresen vadászok a turkálókban szép pamut paplanhuzatokra, melyekből ezer dolog készülhet. Nálunk a függönyök is így készültek, 50 ezer forint helyett 5 ezer forintból. Nem mindegy. Plusz szerintem egyedibbek és szebbek lettek, mint a boltiak. Milyen anyagokat gyűjtsünk? Pamut, frottír, flanel. Régi törölközők, asztalterítők, lepedők, paplanhuzatok, frottír ingek, mind jók lesznek még.
  12. Mosható pelenka: ha már varrás, mosható pelenkákat is lehet varrni, én megtettem. De akár vásárolhatunk is.

    Nemcsak mutatósak, hanem nagyon hasznosak a mosható pelenkák. Fotó forrása: Pxhere

    Ha pedig eljön a babázás ideje, bátran váltsuk fel az eldobható pelenkát. Lássuk el magunkat pelenkával. Én mindhárom gyerekemnél moshatóztam és elmondhatatlan az érzés, hogy a kuka nem telik meg pelusokkal. Az anyagiasabb szemléletűeknek pedig az írnám, hogy legalább fél millió forintot spóroltunk meg három gyereknél!

  13. Ezermesterkedés: Nőknél a varrás, férfiaknál az ezermesterkedés. Mióta önellátásra törekszünk nőként is igyekszem beletanulni a barkácsolásba, szerelésbe, felújításba. Használt bútorokat én is le tudok csiszolni és festeni. Szeretem csinálni.

Biztosan sok mindent felsorolhatnánk még, nekem hirtelen ezek jutottak eszembe, mindhez kert sem szükséges. Így lehetséges, hogy egyetlen vödör szemetet termeljünk hetente.

Önellátás kerttel

Ha pedig kerttel rendelkezünk, felkerülhet az i-re a pont, kezdődhet a zöldség, gyümölcs, gyógy- és fűszernövények ültetése. Tarthatunk kistestű haszonállatot húsért és tojásért.

És ekkor jön majd a nagy kérdés

Vajon dolgozzunk reggeltől-estig, hogy megvegyünk mindent, vagy esetleg elég lenne csak minimális időt dolgozni (félállás), ha rengeteg mindent magunknak előállíthatunk. Természetesen anyagiakkal nem feltétlen járunk jól, főleg ha egy jól fizető állásunk van, de mindig csak a pénz legyen a porondon? Mért ne állhatna az első helyen az egészségünk? Az értékek megőrzése, a kevés hulladéktermelés.

Azt még hozzátenném, ha valaki az önellátó életmódot választja, gondolja meg, valóban szükséges az a sok utazgatás, nyaralás, wellness hétvége, drága okostelefon, nagyképernyős tévé? Egy egyszerűbb, szerényebb életmóddal, kevesebb pénzre lesz szükségünk, és több időnk marad az önellátásra.

Mért törekedjek önellátásra, mikor boltban mindent megvehetek?

Bár fogyasztói társadalomnak éppen az a lényege, hogy megszabaduljunk ezektől a „nyűgöktől”, mégis fel kell ismerni, hogy nem működik jól ez a rendszer, mert amit a gyárak, üzemek, termelők másoknak állítanak elő, szinte sosem lesznek egészségesek, mert mindenki szeme előtt a haszon, a nyereség lebeg, a minőség kevésbé számít. Igazán minőségi dolgot az ember magának tud előállítani, természetesen akkor, ha ért az adott témához. Próbáljuk ki, lássuk el magunkat minél több mindennel, alakítsuk úgy az életünket, hogy alig kelljen boltba járnunk.



Címkék: