Ha jön az ősz, jön a lombhullás is előbb-utóbb, és mint ilyen, beindulnak az avarégetések az udvarokon. Igen ám, de te tudod, rád milyen szabályok vonatkoznak? Hogy az illetékes önkormányzat milyen feltételek betartása mellett engedélyezi a kerti tűzgyújtást? Nem? Akkor érdemes utánanézni, mert ahogy a Pénzcentrum most megírta, bő két és fél éve, 2015 márciusában lépett életbe a ma is aktuális Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ami márpedig azt mondja: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”
Budapesten tilos az avarégetés
Ez pedig egyet jelent azzal, hogy utána kell nyálazni, hogyan szabályozza a helyi önkormányzat az égetést. Mondjuk, a budapestieknek nincs nehéz dolguk, az ügy ugyanis nem kerületi, hanem fővárosi illetékességű, és az semminemű szabadtéri égetést nem tesz lehetővé, így marad a komposzt és a lombzsák. Hogy miért? Azért, hogy óvjuk a levegőt, a környezetet és a szomszédokat. Vannak erre jogszabályok is természetesen, itt idéz belőlük a budafokteteny.hu. A grillezés, sütés-főzés persze ez alól kivételek, legalábbis a saját udvarunkon. Fontos hangsúlyozni, hogy a szabályozás nem egységes, Üllőn például minden hónap utolsó szerdáján 9-18 óráig, szélcsendes időben engedélyezik az avarégetést.
Forrás: www. pixabay.com
Külterületen is csak engedéllyel
A tűzvédelmi szabályzat kitér a külterületeken lévő növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladékra is: eszerint a külterületen legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen végezhető irányított égetés, de előtte tűzvédelmi hatósági engedélyt kell beszereznie az ingatlan tulajdonosának/használójának. Hogy a kérelemnek mit kell tartalmaznia, megtalálható a rendeletben, de az például lényeges, hogy a tervezett égetés előtt minimum 10 nappal be kell adni a papírt, és minden alkalommal 3000 forintot kell fizetnie annak, aki benyújtja.
Forrás: www.pxhere.com
