Eljött az október, ami bármilyen meglepő, hazánkban a batáta szüret ideje is a sok aszú, alma, dió és brokkoli mellett.
A batáta, magyarul édesburgonya, eredetileg Dél-Amerikából származik és évtizedek óta sok fejlődő ország legfőbb tápláléka. Magyar elnevezése ellenére egyébként nem a burgonyafélék családjába tartozik, hanem a hajnalkafélékhez, ami remekül lekövethető a növény futó habitusán és virágzása idején, ami nyárra esik. Hajnalkára emlékeztető tölcsér virágai tényleg csinosak, bár nyilván egyáltalán nem érdekel senkit, ha a sütőtökre és krumplira emlékeztető ízű, finom, ehető gumói miatt termesztjük. A méretes gumók októberben érnek csúcspontjukra, amikor megcsípi a dér a növény levélzetét. Ekkor óvatosan kiemelik a növény gyökerét vasvillával a föld alól, majd alaposan megmossák. Utána száradni hagyják kiterítve egy ideig és mehet tárolásra. A klasszikus pince hőmérséklet azonban hűvös neki, jobban szereti a 15 fok környéki sötét helyet, úgy szépen eltartható sokáig. Izgalmas részlet, hogy a kiemeléskor megsérült gumók remekül begyógyulnak maguktól, ha néhány napra 37 fok körüli hőmérsékleten tartjuk őket. Jó-jó, ezt a trükköt persze csak az ebből élő gazdálkodók tudják bevetni, de információnak sem semmi.
Tippek a termesztéshez!
Bár idén nem, tavaly és tavalyelőtt is termesztettem batátát, aminek nagy sikere volt itthon. A májusban elültetett dugványok szépen megeredtek mindig, a növény kiválóan futotta be a teret nyáron. Persze mindenfelé le is gyökerezik, amit kifejezetten meg kell neki akadályozni, hogy a főgyökér gumósodására koncentráljon a növény, ne pedig új kis gyökerek növesztésére. Első évben sajnos nem volt túl meleg a nyár neki és félárnyékba is ültettem, így a forróságra éhes batáta nem fejlődött kellően szépen, egy-egy növény alól csak úgy 50-60dkg édeskrumplit szedtem ki. A következő évben homokkal kevert földbe, tűző napra ment és a nyár is épp kedvezett neki, nem is volt csoda, hogy átlagban 1,5kg termést hozott tövenként. Szuper volt!
Én egy magyar nemesítésű, narancssárga fajta gyökeres dugványait vásároltam az egyik batátagazdától, de meglepően sokfélét (több színűt is) termesztenek és árusítanak Ásotthalom környékén, a magyar édesburgonya-termesztés fővárosában. Arrafelé évek óta szépen megy az üzlet, sok hektár földön terem a batáta, ami egyébként hipp-hopp elfogy minden évben a hazai piacon. Nagyjából csak januártól kapjuk a boltokban az importot ebből a cukorbetegek által is fogyasztható (a glikémiás indexe csak 33 körül van), vitamindús, még mindig különleges zöldségből.
Idén sajnos venni fogjuk mi is, mert tavasszal lemaradtam az ültetésről, de jövőre megint lesz a kertben, az biztos. Ehhez januárban kell hajtatni a batátát, majd gyökereztetni a levágott, kb 10cm-es hajtásokat a májusi kiültetésig. De aki nem akar otthon bajlódni, rendeljen az ásotthalmi termelőktől gyökeres példányokat koratavasszal, vagy inkább még februárban. Profi ültetési, gondozási tanácsokkal küldik őket.
Amellett, hogy elég igénytelen növény, nálunk remekül bevált sült krumplinak, krémlevesnek, de még süteményt is dúsítottam vele, és a gyerekek is szerették. Meg aztán, olyan jó érzés volt sajátot enni, amikor az üzletekben 700ft-tól indul kilója…
(Főkép a wikimediáról.)