A Kanizsai Dorottyának emléket állító siklósi várkertben jártunk

A siklósi vár kertjében járva csodálatos kiállítási anyagba futottam (Igazi kertész és tájépítész csemege!) és érdeklődésemet felkeltette a nagyszerű bemutatás nyomán a korabeli főúri asszony élete. Igazi felüdülés volt egy egykori Rosariumban sétálni.

Főleg, mert nagyon aktuális téma a nemesség napjainkban, amikor körvonalazódni látszik egy új tőkefelhalmozó réteg. A történelem már-már halálosan unalmasan ismétli önmagát – korszakról korszakra megéltünk hasonlókat. Valahogy mindig csak kicsit más a történet, valahogy mindig elmaradnak a tanulságok, és nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele: én sok szempontból egyre szebbnek látom a múltat. Régenmindenjobbvolt.

Dorottyáról kortársaihoz képest sok mindent tudunk. Tudjuk, hogy Kanizsai Miklós soproni ispán leánya, de például születésének és halálának körülményei ismeretlenek. Az biztosnak tűnik, hogy 1490-ben született és a források utoljára 1532-ben említik.

Előbb Geréb Péter nádorhoz ment férjhez, majd annak halála után a szintén nádor Perényi Imre felesége, Perényi Ferenc püspök (†1526) és Perényi Péter mostohaanyja lett.

Leginkább a miatt maradt évszázadokon át fenn a híre, hogy közismert: a mohácsi csata (1526augusztus 29.) után Perényi Ferenc holttestét keresve, a környék papjai és 400 jobbágya segítségével közös sírba tétette az elesett hősöket, megadva a végtisztességet nekik.

Ami nyilvánvaló az az, hogy mai mércével mérve véleményvezér, trendteremtő, nagy jellem és társasági alak volt – megkerülhetetlen nagyasszony.

A kor szokásának megfelelően, nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe és Kanizsai Dorottya háza messze földön ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket.

A középkori, főúri műveltség szerves része volt a növények ismerete. Az uradalomhoz tartozó várak kertjei általában az úrnők irányírása alatt fejlődtek. A kis várkertek hármas funkciót láttak el: virágoskert, fűszer- és gyógynövénykert volt egyben.

Lássuk: milyen is volt egy középkori nemes kertje – létezett-e kertművészet?

A reneszánsz korban, a török fenyegetettség területén nyilvánvalóan nem tudott virágzó kertkultúra kialakulni. A létrejött alkotások elszigetelten, kis, védett területeken alakultak ki: Erdélyben, a Felvidéken és zárt templom- vagy várkertekben. Ez a területi kötöttség meghatározó: kis helyen kellett hasznosnak és szépnek is lennie a megoldásoknak – ez a kényszer egyben fel is értékeli a létrejött díszkerteket.

A nemes rózsák alkották Dorottya kertjének nagy részét, de helyt kapott itt a gyógyításhoz nélkülözhetetlen növények termesztése valamint az alapvető fűszernövények mellett egy már fejlettebb tartósításokat is használó konyha kiszolgálása: savanyított és szárított zöldségek és gyümölcsök, szörpök és alkoholos oldatok, liktáriumok kerültek ki a kertből. Élvezeti cikkek? Igen: pálinkák, virágvizek, másod- és harmadlepárlásból parfümök… mini paradicsom lehetett.

A várkert Rosarium anyaga tartogat meglepetést azok számára is, akiknek a rózsa-levendula-lugas hármas már unalmas. A középkori virágkultuszról, arról, hogy annak hogyan volt szerves része a koszorúkészítés és viselet, néhány számomra is újdonságot jelentő sort találtam. Nem tudtam például, hogy nemcsak csodaszép palotakerteket köszönhetünk Mathias Rex olasz honból érkezett feleségének, és a mediterrán tájakon nevelt növényekhez való ragaszkodásának, hanem Mátyás koszorús fejét is azért véshettük emlékezetünkbe, mert Beatrix maga kötötte koszorúval üdvözöltette őt először, melyet aztán viselt.

Aki kicsit érdeklődik a kor kertművészete iránt, az alapvetően két hiteles forrásból táplálkozhat, melyet a siklósi vár kiállítási anyagát készítők is megtaláltak: többek között Rapaics Rajmund (1940): Magyar kertek című hiánypótló, átfogó és gyönyörű könyvéből szerepelnek szemelvények a várkert kiállításának tablóin és a legendás, 1664-ben keletkezett Lippay János könyvből: a Posoni kertből.

Merüljetek nagyot a középkori kertekben! Érdemes.



Címkék: