Igen, okos. Mert velünk vannak azok a kihívások, amiket sokan nem akarnak észrevenni, és amik a fenntarthatóság miatt nagyon is aktuálisak, aktuálisabbak, mint valaha. Ezeket hivatottak mérsékelni a lehető legjobb ár-értékarányban szigetelt épületek. Ezek az épületek már a tervezésükkor, a rajzasztalon, de ma már a CAD-ben aszerint készülnek, hogy a benne lakók kényelme, nyugalma, és igényei mellett, a teljes élettartamuk alatti felmerülő temperálási és egyéb működtetési költségek lefaragásával, ne vegyenek el a bolygótól, az unokáinktól, hanem a lehető legtöbbet hagyják meg.
Számos ilyen eljárás létezik, sőt, ezekre szabványok is vannak bőséggel. A földhő hasznosítása, a hőszivattyú, a napelem, a napkollektor de olyan alapvető dolgok is ide tartoznak, mint az ablakok tájolása és mérete, amik nagyban tudják csökkenteni a fűtési és hűtési költségeket. Ezeknek az irányelveknek a figyelembe vételével az építési beruházási költségek 10-20%-kal lehetnek magasabbak a sokkal kevésbé korszerű termékekhez képest, azonban ez a beruházás hamar megtérül az üzemeletetés során, mégpedig a fűtés, hűtés költségeiben.
Természetesen ebbe a körbe tartoznak a pár éve még elsősorban utólagosan használt, ma már mindennaposnak számító EPS anyagú, zárt polisztirol szigetelőlapok, amik utólag felhelyezve, és vékonyvakolattal ellátva, más dimenzióba röpítik a gázszámlát. A tudomány és az építőipar szerencsére ennél is továbblépett.
Néhány éve megjelentek a piacon a grafit vagy kőzetgyapot töltésű falazóanyagok, amiben az eddig megszokott üregek helyett szigetelőanyagot találunk. Ezek elég jó, az országban elérhető egyik legkedvezőbb hőszigetelési értékkel rendelkeznek (U=0,16 W/m2K) például a Leier PLAN 44I SO és ISO+ , ami már majdnem megfelel a passzívház vonatkozó előírásainak is. Ugyanennyit teljesít az Ytong Lambda 50 centiméter széles változata is.
Mind az új építésnél, mind az energetikai modernizálásnál rendszerben érdemes gondolkodni, így nem értnek bennünket rövid vagy középtávon kellemetlen mellékhatások: hőhidak a dübeleknél, lepergő vékonyvakolat, külső szigetelésbe költöző nemkívánatos ízeltlábú lakók, penészfoltok, vagy párakicspódás a belső falon. Fontos, hogy a ragasztó, az EPS lap és a vakolat ugyanattól a márkától legyen, de legalább tapasztalt szakembereket faggassunk ki, mi mivel kompatibilis. Ezzel kapcsolatban például a hufbau.hu szakembereire is támaszkodhatunk.
Sokakat érintő téma a belső fali hőszigetelés. Akit nem érint, most tágra nyílt szemmel néz, de bizony, vannak pillanatok, amikor csak ez a megoldás működik. Ez különösen igaz, ha a ház műemléki védelem alatt áll, ezért a homlokzathoz nem lehet nyúlni. Másik gyakori előfordulási hely, a társasházas (csúsztatott zsalu vagy panel) sokadik emeletén egy lakó szigetelése. Az állványzat bérlése megötszörözné a költségeket, egyszerűbb feláldozni egy 10 centiméter keskeny sávot a szobából. A családi házakban is előfordulhat ilyen helyzet, például a fűtetlen helységgel szomszédos lakószobák belső oldali fala is, mondjuk lépcsőház, vagy garázzsal határos fal.
Vannak modern és kevésbé modern megoldások, sőt, a penészképződés ellen, például a Multipor hőszigetelő lapok, amik amellett, hogy kiváló hőszigetelők, egyszerű a használatuk, párzárás nélkül meggátolják a páraképződést, ökológiai szempontból kifogástalanok.
Mielőtt azonban döntést hozna, mindenképp forduljon szakemberhez. A Hufbau.hu oldalon kezdje!
