Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője.
Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában.
A csendes gyilkos
Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség. Mint fogalmazott, ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.
“Csendes gyilkosnak szoktam nevezni a biológiai sokféleség csökkenését, mivel a hatása nem olyan látványos, mint a klímaváltozásé, ám sok tekintetben sokkal veszélyesebb annál”
– jegyezte meg az ügyvezető titkár. Komoly kihatással van a bolygó egészségre, hogy az emberek mit esznek.
“Nem azt mondom, hogy mindenkinek vegetáriánussá kell válnia. Ugyanakkor meg kellene értenünk, hogy a húsfogyasztásunk hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ami pedig hatással van a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra”
– mutatott rá Palmer.
Kép forrása: Pixabay
Ma már egyre jobban visszakövethető a különböző termékek származási helye, legyen szó a bútorkészítéshez használt faanyagról vagy a boltokban kapható élelmiszerekről.
“A vásárló tájékozódhat. Vegyünk például egy tonhalas szendvicset: honnan érkezik a tonhal, a klímaváltozás más tényezők fenyegette élőhelyről?”
– magyarázta.
Az ügyvezető titkár szerint az apró növények és állatok épp olyan fontosak, mint látványosabb, népszerűbb társaik. Elmondta: gyakran kérdezik tőle, hogy miért kellene azzal foglalkozni, ha egy lepkefaj kipusztul az Amazonas-medencében, vagy egy apró bogárfaj örökre eltűnik a Földről.
“Amikor elveszítjük ezeket a fajokat, akkor a természet nagyobb rendszerében betöltött szerepüket is elveszítjük”
– magyarázta Palmer. Hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség csökkenését megakadályozó intézkedésekhez széleskörű konzultációra van szükség az üzleti világ szereplőinek, az őslakos népek és a civil társadalom bevonásával.
A november 13-án kezdődött és csütörtökön véget ért Sarm es-Sejk-i Biodiverzitási Konferenciára a világ 196 országából érkeztek résztvevők.
MTI, Pixabay
