Mi tagadás, nem vagyok egy Z generációs digitális bennszülött. Nem sokkal ezelőttig, ha azt hallottam: drón, első körben a gyerek három évvel ezelőtti szülinapi ajándéka jutott eszembe, az a helikopterszerűség, ami még aznap fennakadt a szomszéd diófáján, és azóta se találja senki. Vagy a Sziget nagyszínpadának közönségét filmező repülő kamera, esetleg valami brutális amerikai gyilkolószörnyeteg, amolyan robotrepülőgép. Tátottam is a számat, amikor az első híreket olvastam, de végül is hamar beláttam, mennyire logikus: a dróntechnológia egyik legígéretesebb felhasználási terepe a mezőgazdaság.
Nagyüzem ide vagy oda, mezőgazdasági repülőgépet vagy helikoptert tartani nem két fillér, és akkor még a technikai szükségletekről (felszállópálya, speciális üzemanyag és karbantartási háttér, engedélyek stb.) nem is beszéltünk. A pick-up platóján is szállítható, vagy pláne bőröndben is tárolható drónok megjelenésével azonban pofonegyszerűvé vált a szántóföldek és ültetvények fentről pásztázása.
(Illetve azért nem annyira. Magyarországon egyelőre a drónokra is majdhogynem ugyanazok a légtérhasználati szabályok vonatkoznak, mint az utasszállító gépekre. Ez persze túlzás, de az nem, hogy elvileg minden egyes drónröptetést a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályának címzett LEVÉLBEN kell kérelmezni, a tervezett légtérhasználat előtt 30 nappal. 2017 elején őrült tempóban megkezdődött az úgynevezett „Európa legmodernebb dróntörvényének” előkészítése, amely nemcsak hogy a tervezett június 30-i határidőre nem készült el, de azóta sincs róla hír.)
No de vissza a jövőbe: jelenleg két olyan terület van a mezőgazdaságban, ahol a drónok egészen új távlatokat nyitnak. Nézzük csak, hogyan.
Meredek domboldalakon fekvő, fokozottan sűrű vagy más okból nehezen megközelíthető ültetvényekben is gondoskodni kell az állomány növényvédelméről (egyszerűen szólva a permetezésről). E munkákat – pontosan a nehéz megközelíthetőség miatt – alapesetben bizony emberek végzik, 30 kilós permetezővel a hátukon, az időjárás összes szeszélyének kitéve, veszélyes vegyszerek közvetlen közelségében. A permetezőberendezéssel felszerelt drón ilyen esetben konkrétan komoly egészségügyi kockázatot csökkent, de nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy cirka kettő perc alatt permetez le egy akkora területet, amekkorán egy ember háti permetezővel egy nap alatt verekszi át magát. És urambocsá’ még pontosabban is dolgozik, tehát hatékonyabb és vegyszertakarékos. Kiadáscsökkentés, környezetterhelés-csökkentés, természetes(ebb) élelmiszer… csupa olyasmi, amit szerencsére egyre többen tartunk egyre fontosabbnak az emberiség fennmaradása szempontjából.
A drónok másik nyerő területe a monitorozás: a nagyüzemi táblákat lehetetlenség folyamatosan figyelni, a drón viszont egy feltöltéssel több száz hektárnyi területet is képes átrepülni, akár előre meghatározott program alapján, GPS-koordinátákat követve, teljesen önállóan. De persze ez távolról sem minden: a megfelelő szoftverek segítségével, színképelemzés útján a drón képes érzékelni a növényállomány vízhiányos állapotát, betegségeit, megkülönbözteti a kultúrnövényt a gyomtól, sőt vészjelzést ad, ha beavatkozást igénylő fertőzöttséget talál. Kamerája egészen közeli felvételeket is tud készíteni és elküldeni akár a gazda telefonjára is, aki így gyakorlatilag azonnal tud reagálni minden vészhelyzetre. Ismét csak: hatékonyság, gazdaságosság, természetközeliség.
A fejlesztés következő állomása az lehet, hogy a drón közvetlenül a növényvédelemért felelős robotot instruálja, amely nem csak kémiai, de mechanikai növényvédelmi beavatkozásokat is el tud végezni (magyarul gyomlál) – és ez még az ökogazdálkodók szigorú rostáján is átmegy. A monitorozást természetesen nagyobb időintervallumon is el lehet végezni, így folyamatos áttekintést kapunk az ültetvény állapotáról.
Pontosan úgy tudunk tehát ott állni mondjuk egy ezer hektárnyi birtok minden egyes növénye mellett, ahogyan szobanövényeinket, kiskertünket, növendék kölykeinket, bundás kiskutyánkat óvjuk a rájuk leselkedő veszélyektől. Őrület. Ennyi elképesztő csúcstechnológia és ötlet láttán még egy magamfajta bölcsészkertész is ellágyul. Mert persze kiállunk a Vissza a természethez! elve mellett, de nem felejtjük azt sem, hogy az idén már 7 milliárd és 600 millió embert kell jóllakatni. Majdnem háromszor annyit, mint az ötvenes években, viszont azóta kb. a negyedére csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma.
Ha a te érdeklődésedet is sikerült felkeltenünk a mezőgazdasági drónok iránt, az alábbi videóban a 2017-es év slágerdarabjairól láthatsz összeállítást.
