Míg sokan azt gondolják, a Nemzeti Parkokban csak füvet kaszálnak a turistáknak, meg etetik az esetleg felbukkanó állatokat, nagyot tévednek. Hazánk tíz nemzeti parkjának munkatársai temérdek, felbecsülhetetlen fontosságú természet- és állatvédelmi programon dolgoznak nap mint nap, amelyekről igazán többet is hallhatnánk.
A napokban például a Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai Túzokvédelmi Állomásán túzokfiókákat kezdtek el visszavadítani. Idén ugyanis tizenegy túzokfióka kelt ki és nevelkedett fel sikeresen Dévaványán. Augusztus végén azonban elérkezett az idő, hogy az etető kézhez szokott kis állatok megtanulják magukat ellátni.
A visszavadítás (repatriálás) egy meglehetősen hosszú, mintegy három hónapig tartó folyamat. Első lépésként a fiatal madarakat kihelyezték a 400 hektáros, bekerített mintaterületre (azért mégse rókák végezzenek velük az első nap), ahol két hónapig éjjel-nappal felügyelik a „vadulást”. A madaraknak ezalatt kell megtanulni önállóan táplálkozni és repülni is, ami nem a legegyszerűbb mutatványa a világ legnehezebb repülő madarának. „Azt azonban, hogy miként kell reagálni a ragadozók jelenlétére, hogyan lehet elmenekülni például egy sastámadás esetén, csak vad társaik segítségével tudják elsajátítani. Éppen ezért a mintaterület vetéskultúráját úgy alakítottuk ki, hogy az kellően vonzó legyen a vad túzokok számára. “A 400 hektárt apró parcellákra osztottuk fel, ezek mintegy 50 százalékán gyep, a másik felén pedig lucerna és különböző kalászosok, továbbá ugarok vannak.” Tájékoztat a Nemzeti Park augusztus 23-i közleménye.
A tizenegyből háromra GPS-jeladó kerül a későbbiekben, hogy útjukat pontosan nyomon tudják követni, ugyanakkor mindegyiken elhelyeztek már ornitológiai gyűrűt és egyedi, színes jelölőgyűrűt is kapnak még.
A túzok (Otis tarda) hazánk egyik emblematikus, honos madara, amelynek a dévaványai túzokrezervátumban van a világ legnagyobb egybefüggő udvarló- és fészkelőhelye. A pulykaméretű madár rejtőzködő, „földön futó” életmódot folytat, főleg füves pusztákon, sík vidékeken érzi jól magát. Fészkét is a földön alakítja ki, meglepő módon sokszor mezőgazdasági területen is, ami miatt fészkei folyamatosan veszélyben vannak. Ennek ellenére nem nehéz őket észrevenni arrafelé, ugyanis kakasa elérheti az egy méter magasságot és a 18kg-ot is.
képek: Wiki, Domdomegg
