Az ember a nyaralás során szívesen válogat a szebbnél szebb, fényesre pucolt kagylóhéjak közül, a tengerparti bazársoron. Vesz egyet minden családtagnak, na meg magának is, emlékül. Gyermeki naívsággal azt hisszük -bár ha egyszer is komolyan belegondolnánk, magunk is rájönnénk, hogy képtelenség- hogy ezeket a csillivilli kagylóhéjakat, a helyiek a parton sétálva szedegetik össze, és persze akkorra már mindegyik üres, és az egykor benne élő kagyló természetes halált halt.
Na persze, hát hogyne. Csak hogy tudd, mikor megveszel egy ilyen kagylót, éppen aztért adsz ki pénzt, hogy holnap is újabb kagylókat kínozzanak halálra, a legnagyobb kegyetlenséggel. Ugyanis a szuvenír, amit te a füledhez tapasztassz, hogy halld benne a tenger zúgását, inkább a kínok közt elpusztult fejlábú hangjait adja vissza.
A National Geographic leleplező írást tett közzé az illegális indiai kagylóhéj-kereskedelemről, melyből kiderül, hogy naponta több tonnányi kagylót halásznak ki a tengerből a helyiek, amit aztán nemes egyszerűséggel szétgórnak a tűző napon, hogy a héjban élő kagyló halálra süljön és kiszáradjon. Amelyik az eljárás ezen részét túléli, az a következő fázisban, a savba és olajba áztatásba pusztul bele.
Majd egyszerűen csak lemálnak a kagylóhéjról, ami marad belőlük, azt pedig kikaparják, és jön egy újabb kör sav, majd egy kis tisztogatás, és mehetnek is a “kagylóművész” asztalára, hogy fessen rá egy naplementét, hogy nekünk, turistának, jobban tetszen.
Egyetlen indiai kagylófeldolgozó központból, vagy ahogy a cikk írója hívja, mészárszékről, havonta 30-100 tonnányi élve megkínzott kagyló és tengericsiga végzi a szuvenírpiacon, és az illegális kagyló-business világméretű. Latin Amerika, a Karib térség, Hong Kong, Taiwan, Kína, Európa szerte virágzik a feketepiac, és felbecsülhetetlen károkat okoznak a tengerek és óceánok élővilágában, teljesen felborítva ezzel az ökoszisztémát, és a táplálékláncot is.
Több millió különböző kagylófajt, tengericsillagokat, tengericsikókat és egyéb tengeri élőlényt ölnek meg naponta, azért hogy mi jó pénzért hazavigyük a nyaralásról, miközben a legtöbb országban tilos a kereskedelmük. Bár ezek az állatok közel sem kapnak annyi figyelmet, mint mondjuk az elefántcsontkereskedelem áldozatai, de attól még mérhetetlen természeti pusztítást okoz az árusításuk.
Ezért soha többé ne vegyél kagylóhéjat a tengerparton, inkább kapj fel párat séta közben. Lehet, hogy nem olyan nagyok, és szépek, amiket találsz a parton, de legalább biztosan tudod, hogy nem támogattad az állatkínzást. A National Geographic oknyomozó cikkét itt találod.
(képek: National Geographic)
