Adott a társasház „kertje”, idézőjelet azért kap, mert bár zölddel borított terület, de kertnek nehezen lehet nevezni. Amolyan senki földje. Néhányan használjuk csak a házból, kertész nincs, viszont hatalmas árnyékot adó fák vannak. Mindennek az a következménye, hogy önfenntartó, leginkább spontán kivadult növénytársulásról beszélhetünk. Kert helyett. Amit azért időről időre valamennyire, valahogy, valakinek, valamikor, valamivel mégiscsak rendbe kell tenni. A nyári fenntartás az önözésen kívül a fűnyírásból áll. Múlt héten önként (!!!!) magamra vállaltam ezt a rémisztő feladatot.
Panelcsaj vagyok, büszkén vállalom, így nincs használható tapasztalatom fűnyírásról. A fűnyírás nem nagy kunszt, bekapcsolom, eltolom oda-vissza, és kész. Hittem én. Ennyiről van szó, de bármelyik lépésnél megakadhat a folyamat. Én rögtön az elsőnél majdnem elbuktam. Előző nap direkt megkérdeztem, hogyan működik a kertben parkoló benzines fűnyíró, amivel nagyon hangosan, de nagyon hatékonyan lehet dolgozni. Gombot benyom, szívatót elfordít, közben bovdent erős, határozott mozdulattal beránt – berántana, ha menne, de nem megy. Rángatom még egy ideig, de inkább B-tervre váltok. Merthogy a háznak két fűnyírója van!
Nagyjából ilyet nem sikerült berántani
A jó öreg (és olcsó) elektromos gép egész nyáron a fal mellett várja a munkát. Ha beázik, könnyen megszerelhető, ha nem megy, majd veszünk másikat, hiszen mindig van akcióban olcsón, vagy használtan. A benzines sokkal drágább, plusz még a benzinkútra is mehetek, ha kifogyott az üzemanyag. Áram bezzeg mindig van, csak az a baj, hogy nem bluetoothon érkezik, hanem egy harminc méteres hosszabbítón, amit legalább tíz perc szépen kitekerni. Létezik egy könyökre tekerős technika, ami után letekerésnél nem gabalyodik össze a kábelköteg. De ezt csak nagypapák és youtube sztárok ismerik. Nekem mindig összetekeredik. Nagy volt az öröm, sikerült kihúzni a hosszabbítót, nem maradt más, mint a halk járgánnyal robogni körbe-körbe. Ahogy azt a királylány megálmodta.
Az első néhány méteren azonban kiderült, hogy darálóra van állítva a gép, azaz túl alacsonyan vágja a füvet. Bárcsak fű lenne az a gaz, ami nálunk nő. Nem baj, megoldom. A fűnyírók kerékmagasságának állításával lehet szabályozni a kés, azaz a vágás magasságát. Egyenetlen terepnél nem érdemes alacsonyan vágni, mert könnyen felakad a gép a talajon. A magasságállítás csupán pár perces munka, semmilyen eszköz nem kell hozzá, csak a kerék melletti műanyag reteszt kell tologatni.
Persze én leszereltem az összes kereket, mire rájöttem.
Mindegy, kerék, dísztárcsa (!) vissza, mehet tovább a munka. Így valóban sokkal kényelmesebb, hogy nem fullad bele a gép minden ötödik lépésnél.
Ez itt a kert
Hogyan nyírjunk helyesen? Csigaformában befelé haladva vagy épp kifelé? Oda-vissza a végeken mindig megfordulva? Vagy oda előre, visszafelé tolatva? Igazából tökmindegy, a kiskertben a vágás iránya nem számít. De a fűnyíró nem porszívó, nem kell oda-vissza húzogatni. Én a körbe, csigabiga formát részesítettem előnyben a második kanyarig, amikor is elfogyott a madzag, pont egy fél méterrel a visszakanyar előtt. Nem baj, talán majd a másik irányból. Elektromos fűnyíróval tekeregni viszont nem nagy öröm, mert az embernek pont eggyel kevesebb keze van, mint amire szüksége lenne.
Úgy kell tolni és kanyarodni a géppel, hogy közben az egyik kézzel a kart folyamatosan lenyomva tartom, a másikkal pedig a hosszabbító kábelt dobálgatom magam előtt, mögött, hogy még véletlenül se menjek át rajta. Nem könnyű, pláne, hogyha az egyetlen segítségem egy totyogó, akit mintegy mozgó tereptárgyként kerülgetnem kell. Csak amíg a pad lábának simán nekimegyek, addig a gyerek lábát jobb messziről elkerülni. Már csak azért is, mert a fűnyíró nemcsak a levágott füvet köpködi ki magából, hanem akár a földről felkapott kavicsokat is megrepteti. És amúgy is, a fűnyíró veszélyes üzem. Működés közben ne nyúlkáljunk bele, mert a gép alatti éles kés forog. Simán levágja az ujjadat.
Végül ezer megállás, gyerek arrébb pakolás, folytonos kábel dobálgatás után végeztem a kerttel. Persze maradtak kósza fűszálak, sőt itt-ott egész csíkok, de nem baj, mert ha így esik, mint most, egy hét múlva úgyis kezdhetem elölről.
