Erdők, mezők szélén, és akarva-akaratlanul a kertekben is feltűnik szerte az országban a bodza. Rengeteg sarjat hoz minden évben, kiirtani embertpróbáló dolog. Egyedül tavasszal örül neki az ember, amikor virágzik, mert szörpöt készíthet belőle, meg belefőzi az eperlekvárba, hogy finomabb legyen. Pedig a gyümölcse önmagában is csodás.
A fényes fekete bogyók a teljes ernyővirágzat helyén igazán remek látványt nyújtanak ősszel, másrészt kedvelt madáreleség ebben az időszakban. És bár a gyalogbodza mérgező, a fekete bodzát megfőzve évszázadok óta fogyasztja az ember is. Manapság főleg az élelmiszeripar veszi ki ebből a részét, hiszen színezékként használja a levét, de orvosságként is hatásos magas ásványi anyag és B, C vitamin tartalma, valamint antioxidáns hatása miatt. De azt javaslom, lépjünk ezeken túl és pusztán az élvezetért is fogyasszunk belőle! Az éppen vele érő fekete szederrel és áfonyával kevertem, hogy lekvárt főzzek és fekete gyümölcsös piskótát készítsek belőle. A recept itt, a részletek a videón!
MOST AKKOR MELYIK A MÉRGEZŐ????
Az ún gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem a barátod. Ez egy lágyszárú növény, minden évben elszárad, majd újra kihajt. Termése felfelé áll, maximum egy méteresre nő meg. Ezt ne edd meg.
A képen látható fekete bodza (Sambucus nigra) viszont egy fás szárú cserje, ami 5-10 méter magasra is megnőhet, termése, tehát maga a bogyó, lefelé csüng. Nagyszerű lekvár és süti készíthető belőle.
Ez pedig a recept
Fekete gyümölcsös piskóta
Hozzávalók:
2 tojás, 0,5 bögre cukor, 0,5 bögre olaj, 1 bögre tejföl, 1 csipet só, 1 bögre liszt, 0,5 bögre keményítő
(helyettesíthető vaníliás pudingporral), 0,5 csomag sütőpor
A hozzávalókat összekeverjük a felsorolás sorrendjében. Beleöntjük egy kivajazott-kilisztezett
tortaformába, majd a tetejét begszórjuk annyi szederrel, áfonyával és bodzabogyóval, amennyi
teljesen befedi a tetejét. 180 fokon sütjük kb 35-40 percig, de főleg tűpróbáig.
