Kígyózó sorok, és több órás várakozási idő nehezíti a Magyarországra való belépést, az ukrán határátkelőkön. A szomszédban fertőző ASP vírus miatt rendkívül alapos poggyászvizsgálatokat tartanak a határőrök, így próbálják megakadályozni, hogy bejuthasson hazánkba ez a gyorsan terjedő betegség. Arra kérnek minden Ukrajnából érkezőt, ne hozzanak magukkal élelmiszert.

Ennek oka, hogy a hetekben a Magyarországgal közvetlenül szomszédos Tiszaújlakon tíz elpusztult házisertésben mutatták ki ismét a sertéspestist. Bejelentették, hogy a Tisza-Zahid Kft. sertéstelepén elhullott állatokból vett mintákban a lembergi (Lviv) állatorvosi laboratóriumban az ASP kórokozóját“ találták.

A határon bevezetett szigorúbb ellenőrzések hasznosnak bizonyulnak, ugyanis minden második-harmadik autóban találnak a vámosok olyan élelmiszert, amivel bekerülhet hazánkba a veszélyes kórokozó – mondta Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja.

Mindemellett reméli, hogy a Kárpátalján, az állat egészségügyi hatóságok által bevezetett intézkedések is segítenek minél előbb megfékezni az állatbetegséget, hogy rövid időn belül fel lehessen oldani a karantént.

Az egész vaddisznóállomány kiírtásával igyekeznek megállítani az afrikai sertéspestis terjedését Kárpátalján. Több helyen is felütötte a fejét a halálos vírus, már öt régió is érintett, köztük a Magyarországgal közvetlenül határos nagyszőlősi és beregszászi járások is.

A térség vezetői nem találtak más megoldást a baj megfékezésére, mondta Julija Davidova, a megyei vadgazdálkodási hivatal szóvivője. A drasztikus lépésre azért van szükség, mert már nem csak a vaddisznók között, de a háztáji malacoknál is kimutatták a vírust.

„Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, melyre Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett hatékony oltóanyag nem áll rendelkezésre. Az ASP vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.  Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.” (forrás: http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/30/21000/Afrikai%20sert%C3%A9spestis.pdf )

Kezdetben csak az elhullott vaddisznó tetemekben mutatták ki a vírust, de nemrég már a háztáji állatok között is felütötte a fejét. A laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították, hogy a Pósaházán, Schönbornban és Alsókerepecen elpusztult házi sertések halálát is a sertéspestis okozta. A fertőzéssel súlyott területeken karantént rendeltek el a hatóságok, melynek feloldása után majd csak egy év elteltével engedélyezett újra a sertéstartás.

Időközben Ukrajna mellett Romániába is betört a vírus. A magyar-román határ közelében lévő Szatmárnémetiben hét fertőzött háztáji sertést találtak, és feltételezik, hogy Ukrajnából terjedt át a térségbe a betegség.

Brutális pusztítást jelent az elrendelt vadkilüvési intézkedés, ugyanis közel 3500 egyedre becsülik a kárpátaljai vaddisznók számát. Az állatok kilövését már megkezdték, azonban az eddig megölt egyedekben nem találtak vírust.

A határmenti településeken egyre nagyobb a pánikhangulat, ugyanis bizonyos helyeken már hatóságilag betiltották a házi készítésű hústermékek forgalmazását. Tekintve, hogy az afrikai sertéspestis nagyon gyorsan terjedő vírus, veszélybe kerültek a környező országok háztáji sertései és vaddisznói is. Éppen ezért egyre több sertéstartó félti az állatait, valamint attól tartanak, hogy a vásárlók bizalmukat vesztik, így csökkenni kezd a sertéshús iránti kereslet.

Címlapkép innen



Címkék: