Halottak napja körül emelkedik a temetői forgalom. Egyre ritkábban járnak temetőbe az emberek, mindaddig, míg nincs személyes kötődésük egy sírhoz. Napjaink temetkezési szokásai, a temetkezés kultúrája, a halálhoz való viszony alaposan megváltoztak. Nem lett könnyebb a XXI. században a mulandóság tudomásulvétele.
A temető elsősorban kegyeleti hely, közegészségügyi feladatokat lát el, valamint a település zöldfelületi rendszeréhez tartozik. Temetőink nemcsak civil hozzátartozóink hanem katonáink – hőseink – nyughelye is. Javaslom, álljanak meg 1-1 percre ezeknél a síroknál is. Legtöbb nagy köztemetőnkben van katonai parcella például a Budapesti Új Köztemetőben, a Fiumei úti Sírkertben. Kivételt képez ha idegen országban estek el a katonák, ekkor katonatemetőt a Genfi Nemzetközi Egyezmény alapján létesítenek. Minden nemzetnek joga van katonáit az idegen országban is eltemetni, amit az egyezmény alapján tiszteletben kell tartani.
Az I. Világháború után az Új Köztemetőben magyar, olasz, bolgár, lengyel, török nemzetiségű elesettek számára nyitottak önálló parcellákat. A II. Világháború után csak szovjet katonák számára létesültek katonatemetők, emlékhelyek Magyarországon mintegy 2000 településen. 1989 után épülhettek itthon új hősi emlékművek, külföldön pedig – elsősorban Oroszországban – magyar katonatemetők.
A német katonákat itthon a II. Világháború után köztemetőkben temették el. Németország kezdeményezte, hogy halottaiknak exhumálás után gyűjtő temetőket létesíthessenek. Összesen tizenhat helyszínen létesült önálló katonai parcella vagy temető Magyarországon.
Ezek közé tartozik a Budaörsi Német-Magyar Katonatemető, amely öt hektáros területével a legnagyobb. A tervezését 1995-ben kezdték tervpályázattal. A temető számára Budaörsön a Csiki- hegyek által körülvett platót jelölték ki, amely részben természetvédelmi terület illetve azzal határos. Terv szerint 16 ezer fő számára készült a temető. Végül 12 ezer német és 1500 magyar katonát temettek el szarkofágokban. A gyűjtő területre a Dunától keletre lévő országrészen elesettek kerültek.
A katonatemetők a világ minden táján egységes szerkezet szerint épülnek, ami alól a budaörsi sem kivétel. Szabályos rendben sorakoznak a parcellák, a sírsorok és benne az egyes sírjelek, úgy, ahogyan egy hadsereg felsorakozik. Az úthálózat a középpontban levő fogadó épületre fókuszál. A középső út tengelyében van a fából készült hatalmas főkereszt, körülötte az eltűntnek nyilvánított katonák emléktábláival. A temető rendje, a sírjelek egyöntetűsége, ritmusa, a halál utáni teljes egyenlőséget fejezi ki. A szigorú rendbe a minőségi anyaghasználat – a szürke gránit sírjelek – , az elegáns fogadó épület, a gránit kiskockakő burkolat, a harmonikus növényültetés visz némi oldottságot. A temetőt a hegyek felőli oldalon, félkaréjban erdősáv öleli körül. A tájba-illesztés az elvárásoknak megfelelően sikerült.
A temető tervezéséért Dékány Margit tájépítész, a fogadóépület tervezéséért Csongrádi János építész megosztott Pro Architectura díjat kapott 1999-ben.
A temető minden évszakban más-más arcát mutatja. Hol a sok rózsa és levendula illata, vagy az őszi színek kavalkádja, vagy a hótakaróval borított sírjelek sokasága és a mindenkori nyugalom és csend pihenteti, elmélyülésre ösztönzi a látogatót.
Fotók a Budaörsi Német-Magyar Katonatemetőről – Bognár Emese
