Több internetes szavazás is lezárult év végére, megvan például, hogy mi az ÉV Dunai Szigete 2018-ban, de kiderült az is, hogy melyik madár, hal és rovar a nagy kedvenc Magyarországon.
Év Dunai Szigete 2018
A Dunai Szigetek blog által meghirdetett versenyen a Duna legkisebb szigete, a Babakáj-szikla csak a harmadik helyre volt jó. Az esztergomi Prímás-sziget hosszú ideig vezetett, ám végül a második lett a Csallóköz mögött. A Csallóköz Európa legnagyobb szárazföldi szigete, Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik. A terület termálvizeinek ásványianyag-tartalma igen kedvező, és állattani szempontból is nagyon fontos. Otthont ad például a kihalás szélén álló fajnak a lápi pócnak, valamint az emlősök közül a patkányfejű pocoknak.
Fotó: Wikipédia
Év madara 2018
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának. Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli. Mint az egyesület a közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi “világpolgár”, a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik.
Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is. Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.
Fotó: Wikipédia
Év Rovara 2018
A Magyar Rovartani Társaság a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen bocsátotta szavazásra, hogy melyik faj legyen az év rovara 2018-ban. Az internetezők a közönséges keringőbogár, az óriás-szitakötő és a tavi molnárpoloska közül választhatták ki kedvencüket, a december eleji összesítéskor pedig az óriás-szitakötő került ki győztesként. A királyszitakötőként is ismert rovar széles körben elterjedt Európában, a növényzettel benőtt tócsákat, tavakat kedveli. A vízszennyeződésekre különösen érzékeny, fennmaradásának feltétele, hogy a tavak és pocsolyák ne szennyeződjenek. A síkságban érzi jól magát, a hegyekben csak néhány száz méterig található, 1000 méter magasan csak elvétve található meg egy-egy példány.
Fotó: Wikipédia
Év Hala 2018
A Magyar Haltani Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2018-ban a balin viselheti az Év Hala címet – adta hírül közleményében a társaság. A verseny győztese a három jelöltre beérkezett ötezer-hétszázhetvenegy szavazat 38 százalékát kapta, jelentősen megelőzve a második helyezett domolykót (33%) és a harmadik helyezett kövicsíkot. A balin a zömmel békés fajokat magába foglaló pontyfélék családjába tartozik, mégis ragadozó faj, nyílt vizekben csapatosan él. Európa nagyobb folyóiban és a Volgán, csatornákban és állóvizekben honos. Sokszor csapatokban vadászik, egy nagyobb balincsapat bekerítve ront rá a kishalakra.
Fotó: Wikipédia
Forrás: MTI/Wikipédia
