Ámbár nincs az a zord tél, mint amilyennek ilyenkor lennie kéne (vagy ilyenkor kéne lennie és nem áprilisban), de a téli depresszió elérhet. Sötét is van, hideg is van, meg fel is csúszott öt kiló az ünnepek alatt, ráadásul az újévi fogadalmaid már rég nem tudod tartani. A téli rosszkedv megelőzésében segítenek neked a növények!

Rájuk bármikor, bármilyen témában lehet számítani.:) Nézzünk néhány kedélyjavító növényt, amit ilyenkor érdemes fogyasztani. Nem, a vadkender nem lesz közöttük.

Pasztinák vagy paszternák

Kiváló gyökérzöldség, képes helyettesíteni a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret és a zellert is. Felhasználása körülbelül a krumpliéval lehetne megegyező, de a krumpli széles körben való elterjedése visszaszorította a paszternákot. Pedig korábban, már a rómaiak is ismerték és termesztették.

A pasztinák (Pastinaca sativa) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozik, rokona pl. a sárgarépa.

Sokan összetévesztik a petrezselyemgyökérrel, sőt, előfordulhat, hogy ezt kapod helyette a piacon vagy a zöldségesnél. Én ennek mondjuk kifejezetten örülök, mert imádom az édeskés ízét.

De mi is a kettő között a különbség?

Az előbb már említettem az ízt: a paszternák édes. A másik legfőbb különbség a levélzetükben rejlik: a paszernák levele kevésbé fénylő, kerekebb, jobban hasonlít a zellerére. Ellenben, amíg a petrezselyem zöldje fogyasztható, a paszternáké emberi fogyasztásra nem alkalmas. Sőt, olyan anyagot tartalmaz, amely napsütés hatására égési sérüléseket okozhat. Ez persze a felszedésénél fontos.

Vad alakja egész Európában ismert, de kerti és kertészeti termesztésének kezdete bizonytalan, mert az írásos forrásokban korábban nem különböztették meg a sárgarépától. Az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyv, a Posoni kert (1664) egyik fejezetében így ír róla először Lippai János: „Pastinatia, Pasternák. Nem akarok itt hiában versengeni ennek nevérül, kirül a több Authorok is disputálnak; azért a magyar Dictionáriumban is Pastinácát sárga-répának nevezik: de ezekkel nem tartok, hanem inkább Pasternáknak nevezem, amint ide mifelénk közönségesen nevezik, és más idegen nyelveken is.”

Miért jó?

Nagyon értékes növény, hiszen sok benne a keményítő, energiatartalma pedig a krumpliéhoz hasonlít. Az ásványi anyagok közül kálium, kalcium és foszfor található benne. Emellett C-vitamin-tartalma sem lebecsülendő. Kiváló rostforrás.

Feltehetően – és remélhetőleg – biztosítja majd a jövőjét hazánkban is, hogy jó betegség-ellenálló képességű, így kiváló lehet az ökológiai gazdálkodásban.

Édesburgonya

forrás: pixabay

Magyar neve igencsak megtévesztő, ugyanis az édesburgonyának (Ipomoea batatas) semmi köze a burgonyához (Solanum tuberosum). Csak a gyökérgumók hasonlósága miatt ragadt rá ez a név, egyébként pedig a szulákfélék családjába (Convolvulacea) tartozik, tehát igazi rokona pl. az apró szulák (Convolvulus arvensis).

Amerika trópusi területein őshonos, de ma már kb. az összes trópusi, szubtrópusi területen népélelmezési cikként termesztik és fogyasztják. Magyarországon is kapható, bár nálunk még csillagászati ára van.

Miért jó?

Az édesburgonya gyökere szénhidrátban és béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma szintén magas, emellett tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is. Ázsia délkeleti részén a zsenge leveleit, hajtásait is fogyasztják, ezekben még több a C-vitamin, a béta-karotin. A többi zöldségféléhez képest sok fehérje található benne. Ásványai anyagok közül kalcium, vas, magnézium, mangán, kálium, foszfor, nátrium, szelén, réz és cink található benne. A batátának gazdag ásványi anyagtartalma miatt daganatmegelőző hatása is van, csökkenti a gyomorrák és a májbetegségek kockázatát és antioxidánsai, vitaminjai és proteinjei segítenek megőrizni a fiatalságot – állítja az édesburgonyával foglalkozó tanulmányában Daniel Reynoso Tantalean.

Egyébként újabban ipari célokra is alkalmazzák: a trópusokon nagy mennyiségben termesztett édesburgonyából bioüzemanyag, bioetanol (is) készül.

 Sütőtök

Magyarországon termesztett tökök közül az óriás tök (Cucurbita maxima) – egyes fajtái – és a pézsmatök (Cucurbita moschata) a sütni való tök, azaz a sütőtök.

Miért jó?

Az egyik legegészségesebb jókedvcsináló a sütőtök. Ugyanis a kedélyjavító hatása mellett még lapos hasad is lesz, ha sokat eszel belőle, attól meg aztán még boldogabb leszel. Valamint további pozitív hatásai is ismertek, mint az éles látás, és antioxidáns hatása sem utolsó, ugyanis magas rosttartalmú és sok benne a béta-karotin és a C vitamin is. Emellett jelentős kalcium-és foszforforrás.

Sőt, a tökmag olyan vegyületeket tartalmaz, amely nyugtatólag hat az idegrendszerre.

És ne feledkezzünk meg a különféle gyógyteákról sem. Kedélyjavító hatású például az orbáncfű, a citromfű.

Ezek azonban nem mértéktelenül fogyaszthatók, mint a paszternák, az édesburgonya vagy a sütőtök. Ezek fogyasztása során fokozottan figyelni kell az ellenjavallatokra, mellékhatásokra. Mértéktelen és/vagy nem körültekintő fogyasztásuk akár káros is lehet.

Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)

forrás: pixabay

A közönséges orbáncfű Európában, a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai szubkontinensen és Észak-Afrikában őshonos. Az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozik, lágyszárú évelő.

forrás: pixabay

Magyarországon vadon előforduló Hypericum fajok közül kizárólag ezt az orbáncfüvet gyűjtik, termesztik.

Miért jó?

A közönséges orbáncfű kiváló idegességre és depresszióra. Az orbáncfűteát antidepresszáns, általános hangulatjavító, stresszoldó, nyugtató hatása miatt fogyasztják. Stressz és szorongásoldó hatása a benne található flavonoidok, tanninok, hypercin és hyperforin miatt van, amelyek bizonyítottan antidepresszáns attribútumokkal bírnak, valamint javítja a szerotonin, azaz a boldogsághormon aktivitást.

Lelki betegségekre, szezonális depresszióra, dadogásra is ajánlják, valamint segíthet a nikotin- és alkoholfüggőség leküzdésében. Emellett kiváló immunerősítő is.

Túlzott fogyasztása során fényérzékenység léphet fel.

Citromfű (Melissa officinalis)

forrás: pixabay

A híres perzsa orvos, Avicenna A gyógyítás művészete című munkájában már megemlíti a citromfüvet, mint amely „örömmel tölti meg a szívet”. Már a 17. században is használták depresszióra.

A citromfű fűszer- és gyógynövény is. Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozik, évelő növény. Dél-Európában, Mediterráneumban őshonos, nálunk keményebb teleken kifagy.

Miért jó?

Idegerősítő és nyugtató hatású, tehát leggyakrabban alvászavarokra, kezdődő depresszióra, idegnyugtatásra, idegi eredetű szívpanaszokra használják. Emellett szabályozza a pajzsmirigy működését és csökkenti a túlműködésből adódó idegességet.

 

borítókép forrása: pixabay



Címkék: