Szerző: Tóth Bettina

A viharsarki mesebeli kastély – Szabadkígyós

  Idén ősszel újra felkerestem a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt és kastélyparkot, színtiszta kirándulási vágyból. Mert mi tájépítészek már csak ilyenek vagyunk, szeretünk kirándulni és szeretjük a kastélyparkokat. (Is.) Ha pedig a kettő egyszerre teljesül, az a legjobb! Szabadkígyósi látogatásaim során eddig mindig a szüleimet ejtettem túszul, hogy elkísérjenek. Elsőre még kíváncsi félsz volt bennük, másodjára már csak annyit kellett kérdeznem, hogy “elmegyünk Szabadkígyósra?”, és már csukódtak is a kocsiajtók. Irány a kastélypark! Korábbi alkalommal egy csodás nyári napot választottunk a kiránduláshoz, idén pedig kifejezetten az őszi színek varázsa miatt október végére esett a választás. Éppen hosszú hétvége jött, kiváló, ám...

Bővebben

A nagy krizantém-útmutató

A krizantémról a legtöbb embernek azonnal a Mindenszentek és a temető ugrik be. Pedig nem feltétlenül igaz és igazságos, hogy elkönyveltük temetőnövényként. Az rendben van, hogy ősszel virágzik, sokáig díszít, méghozzá egészen az első – keményebb – fagyokig. És ugye mivel ilyenkor körülbelül már csak ez virít, logikus, hogy mint élő növényt, ezt viszed halottak napján a szeretteid emlékére. A krizantém (Chrysanthemum) az őszirózsafélék családjába (Asteraceae) tartozó növénynemzetség, amelyek között ismerünk egynyári, évelő és félcserje életformájú fajokat is. Az ősz utolsó virágzó lágyszárúiként ismert növények rövidnappalosak, amelyek virágzásához több, mint 12 óra sötétség szükséges. A krizantém az ókori Kínában...

Bővebben

Miért kell órát állítani? Na és nyolckor kezdeni a sulit?

Sokaktól hallom, hogy óraállításkor nem tudnak átállni legalább 2-3 hétig, alvászavar gyötri őket, és a hátuk közepére sem kívánják ezt a hercehurcát. Esetenként mindenük fáj és még a zsigereikben is érzik, hogy valami porszem került a gépezetbe. Nem is beszélve a fáradékonyságról,a letörtségről, a depresszív hangulatról. Sokak számára kemény időszak következik. Elképzelni ugyan eltudom – köszönhetően mérhetetlenül empatikus énemnek -, de hogy őszinte legyek, engem teljes mértékben hidegen hagy az egész. Észre se veszem, általában egy hét után eszmélek rá egyáltalán arra is, hogy nem jó időt mutat a magától át nem állítódó órám. Maximum az őszi esőzéstől van...

Bővebben

Fess növényekkel!

Nem is olyan régen még teljesen természetes volt, hogy az emberek festőnövényeket használtak festésre, színezésre. Ma meg már alig van olyan, aki egyáltalán hallott erről. A kelmefestés igazából nem csupán kézművesség, hanem művészet, növény- és természetismeret, valamint tudomány is egyben. Nagy maréknyi szeretettel és szakmai alázattal megfűszerezve. A természet színanyagokat is rejteget, amiket önzetlenségének köszönhetően mi emberek felhasználhatunk. A természetes anyagokat már a gyűjtögető életmódot élő és mamutra vadászó ősember is ismerte és használta festésre. A kelmefestés technikája pedig az ókorban lépett elő mesterséggé. Azóta több ezer éven át megfelelő volt ez a technika és úgy, ahogyan a falusi...

Bővebben

Vasárnapi ebéd után indul az újrahasznosítás

Több ízben foglalkoztunk már a vasárnapi ebéddel és a belőle keletkező hulladékkal, azok fel- és újrahasznosításával. Most nézzük egy újabb esetleges újrahasznosítást, hiszen egyrészt ételt nem dobunk ki, másrészt ez hulladékcsökkentés, fenntartható fejlődés szempontjából is közös érdek. Vidéken nőttem fel, ott sosem fordult elő, hogy felesleges étel maradt volna az étkezések után. Ha nem mi ettük meg, akkor a cicák és a kutyák annál nagyobb örömmel vetették rá magukat. Az ebédhez felhasznált anyagok után megmaradt hulladékok – zöldségek héja, stb. – zömét pedig a tyúkok pusztították el. Ezzel szemben, mióta nagyvárosban élek, megőrülök a tudattól, hogy a kukában landolnak...

Bővebben

Már nálunk is vannak medvék! Így készülj a kirándulásra

Ismét medvenyomokat észleltek Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park területén. Ezúttal egy anyamedvéről és bocsáról van szó, állapították meg az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai a Kánó településhatárában található nyomok vizsgálata után. A barna medve (Ursus arctos) régebben Eurázsia nagy részén elterjedt faj volt, ma már leginkább magashegységekben élnek (már ami Eurázsiát illeti). Erdélyben máig nagyon sok a barna medve, nem is olyan régen adott ki miniszteri rendeletet a román környezetvédelmi miniszter 140 medve (és 97 farkas) kilövését vagy áthelyezését illetően, mert annyira elszaporodtak, hogy élelemért lejártak a közeli falvakba. Sőt, több esetben emberre is támadtak. De nemcsak Erdélyben, hanem Szlovákiában is...

Bővebben

Ezek mindent kicsinálnak, elterjednek és kiirthatatlanok

Ha már ráébresztettem a kedves nővéremet arra, hogy a szürke mókus egyáltalán nem cuki, hanem egy erőszakos térhódító, most térjünk át inváziós élőlények közül a növényekre. Nézzük, melyek azok a gonosztevők, amikre oda kell figyelni. Mitől kell rettegnünk? Ez a téma nem újkeletű. 1998-ban, Jósvafőn készült az első jegyzék a természetvédelem szempontjából legveszélyesebbnek tartott növényfajokról. Ezt a listát számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember állította össze. Később elkészült a Biológiai Inváziók Magyarországon és az Özönnövények kötetei is. Ezek adják a mai, hazai tudományos alapú lista alapját. A teljes lista itt érhető el. Ezen listán 33 szárazföldi és 8 vízi...

Bővebben
  • 1
  • 2

Facebookon is szeress!