Sok szakma érzi szükségét év elején, hogy kinyilatkoztassa éves előrejelzéseit, megszabja az új irányokat a kis közössége, és talán az egész emberiség számára egyaránt.
Leginkább a kreatív szakmákban figyelhető meg ez a jelenség: belsőépítészek, mindenféle dizájnerek, divatvilág, szépségipar: professzionális haj-, smink- és zokniszakértők, bibircsókdekorálók.
És persze nincs ez másként a kertészeti világban sem. Kicsit a tyúk meg a tojás esete ez, ember legyen a talpán, aki eldönti, kik generálják jobban ezt a jelenséget: a magukat tudattalanul önmarketingelő bármely szakma képviselői, vagy a mindig valami újra éhes emberek kényszerítik ki ezeket a sokszor erőltetett kinyilatkoztatásokat? Vagy esetleg van egy harmadik opció, és az újságírók nyaggatják a szakmabelieket:
„Mondjál már valamit, mindegy mit, találjál ki gyorsan valami jól hangzó dolgot, reggel ki kell mennie a cikknek!”
Természetesen vannak értelmes gondolatok is e mögött, tele valóban használható, praktikus ötletekkel. A színekre vonatkozó előrejelzések például tényleg nagy hatással képesek jelentkezni már rövidtávon is, hiszen ez egy olyan ötlet, amit az átlagember különösebb erőfeszítés nélkül követni tud. Kombináld a zöldet a türkizkékkel, mert az olyan harsány, meglepő, és épp ez benne a t.r.e.n.d.i. És tényleg jól néz ki, ha a többi összetevő is a helyén van.
De ha már ennél a témánál vagyunk, akasszuk a hóhért, ne húzzam ki magam a feladat alól. Itt vannak tehát az én trendjeim 2018-ra:
1. Kert nincsen fa nélkül. Magyarország pedig a fa lombhullató fát jelent. Ezt tizenöt éve így gondolom, idén is maradok ennél az álláspontnál. Ha olyan szerencsés helyzetben vagy, hogy kerted lesz, de kiborulsz a gondolattól, hogy ősszel majd levelet kell szedni és ezért inkább csak fenyőket meg egyéb örökzöldeket akarsz ültetni, akkor gondolkodj el egy kicsit: nem is biztos, hogy a természet közelsége a te igazi vágyad.
2. Egy új kert tervezését és építését nem azzal kezdem, hogy leburkolom a telek felét, a másik felére meg betonalapokat csinálok a kisháznak, a nyársalónak meg egyet „csak úgy, majd jó lesz az valamire” alapon. Egy kertnek az aktív zöldfelület a lényege. Ha panaszkodsz, hogy sok a villanyszámla a légkondi miatt, és szidod a globális felmelegedést, gondolj arra, hogy az miattad is történik. A kényelem kell, az állandó, tökéletes közérzet kell, de a következményekért te nem felelsz egyáltalán – nos, ezt gondold át jobban.
3. A gagyi, igénytelen, fröccsöntött, „dísz”-nek csúfolt bazári termékeket hanyagolni fogom, ahogy eddig is.
4. Nem veszek meg minden hülyeséget és hajítom be a kertbe, ha meghallom: „Ez az idei trend!”
5. Amikor módom van rá, igyekszem felhasználni, megújítani régi anyagokat, ha azok beleillenek az adott kertrészletbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy beszerzek egy Trabant roncsot, kirakom a fű közepére, teleültetem muskátlival és villogok vele, hogy micsoda öko srác vagyok. Ez a téma egy kicsit messzebbre visz, azt eldönteni nem mindig egyszerű feladat, hogy mi a szép, mi a vállalható, hisz az egész téma megközelítése teljese szubjektív és az emberi látásmódtól függ. Erről írunk majd külön is, hosszabban.
6. Szem előtt tartom a természetes, ember- és környezetbarát megoldásokat, ahogy 15 éve teszem – ha engedik és van rá igény.
7. Idén is propagálni fogom a természetkímélő kertészkedést, a permakultúrát, a biológiai sokféleség erősítését a kertekben, ahogy eddig is mindig.
8. Idén is mindent elkövetek, hogy a gardenista szakmafilozófiájához és desztináció-szenzitív tevékenység-menedzsmentjéhez hűen cikkeimet a legnagyobb alapossággal, széleskörű szakmai egyeztetéseket követően prezentáljam olvasóim felé, hisz számomra nincs nagyobb cél annál, minthogy 21. századi válaszokon keresztül feltárhassam e multidiszciplináris szakma értékközpontú kvázi-proaktív szegmenseit.
Na, melyik pont a bullshit generátoros kakukktojás?