Az állattenyésztés felel a világ gázemissziójának 15 százalékáért, ez az arány pedig a jövőben csak romlik, mert világszerte növekszik a húsfogyasztás – derült ki az M1 Kék bolygó című magazinjából. Éppen ezért a nemzetközi befektetői szervezet, a londoni központú Haszonállat-befektetés Kockázat és Megtérülési Kezdeményezés nemrégiben bejelentette, hogy előreláthatóan 5-10 éven belül különadót kell kivetni a húsokra.
Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse a műsorban megdöbbentő adatokkal szolgált: kiderült például, hogy ha ugyanazt a gabonát közvetlen élelmezési célra használnánk, akkor legalább tízszer annyi embert lehetne ellátni élelemmel, mint hogyha ebből a gabonából takarmányt készítünk.
Fotó: Europress
“A nagyüzemekben nevelt állatok takarmányozásához rengeteg erdőt irtanak ki, hogy legyen elég hely szója- és kukoricatermesztéshez” – közölte a szakember, és kitért arra a problémára is, hogy a nagyüzemi állattartó telepeken az állatok gyakran zsúfoltan élnek, és komoly gyógyszeres kezelésre szorulnak. “Különféle antibiotikumokat használnak, illetve nagyon elterjedt a különböző növekedést elősegítő hormonkészítményeknek a használata is, ezeknek a felhasználása hozzájárul a vizeinknek az elszennyezéséhez is.”
Az intenzív mezőgazdaság ráadásul vízpazarló is egyben: egy kilogramm marhahús előállításához pedig az állatok etetéséhez szükséges termények öntözését is hozzászámolva átlagosan 13 ezer liter, vagyis csaknem 93 teli fürdőkádnyi víz szükséges.
Nem szabad viszont ölbe tett kézzel ülni és a világ vezetőitől, szakemberektől várni a megoldást: heti egy húsmentes nappal már évente legalább 104 kilogrammal csökkenthetjük szén-dioxid-kibocsátásunkat. Ezzel nem csak a bolygónkat menthetjük meg, hanem az egészségünknek is jót tesz.
