Ha már egyszer olyan szerencsés vagy, hogy kertes házban élsz vagy legalább is a házhoz ahol laksz, tartozik valamilyen méretű kert, biztos gondolkodtál már azon, hogyan tehetnéd még szebbé. Ez a cikk most nem konkrét tanácsot ad, de nem is mindig arra van szükség. Hisz a kertek ezerfélék, egy ilyen írásba pedig kevés jó ötlet kifejtése fér bele. Ez a cikk most egy kicsit a szemléletedet szeretné formálni. Ha végigolvastad, gondold át, hátha nálad is van valami oda nem illő a kertedben. Sosem késő eltüntetni!
Minisorozatunk második részében a kerthez kötődő népi hagyományok egyik félreértett példájával foglalkozunk. Az első részt, az autógumik kertészeti felhasználásának kritikáját ide kattintva olvashatod.
A köcsögfa vagy köcsökfa mellett Kálnási Árpád Debreceni cívis szótár című gyűjteményében az alábbi meghatározás olvasható: főnév; Az udvaron felállított többágú fa, amelyen a tejesköcsögöket szárítják. A köcsökfa leásot fa vóut, nígy-öt ága vóut, ára tettík a kimosot tejesköcsögöket, napon szárították.
Eredetileg tehát ez volt a mai csepegtető megfelelője, ami megjelenése miatt idővel az udvar díszévé vált. Ma leginkább régi vagy régies csárdák udvarán találkozhatunk ezzel a disszonáns látvánnyal, muskátlis szekerek sidekick-jeként. A szekerek valós és/vagy becsapós álromantikájáról majd legközelebb.
Egy színházi előadás vagy egy jó film akkor lesz igazán ütős, ha a mondanivaló, a látványvilág, a nyelvezet, a zene meg minden más apró kis tényező rezonál egymásra, amikor érezzük, hogy itt minden valahogy egy tőről fakad, legyen az régi vagy új, dráma vagy vígjáték. Ugyanígy van ez a kertekkel is. A kertet leginkább a rajta álló épület határozza meg, az jelöli ki az irányokat. Parasztházhoz hülyén néz ki a látszóbeton támfal, acél-üveg hiper-szuper csodaház kertjében pedig minimum megkérdőjelezhető egy cirádás, tüzépromantikus hangulatú, tömeggyártott kovácsoltvas pad.
Szóval, legyen meg a kapcsolat a környezet, a ház, a kert és a kerti elemek között.
A jó példa
Ma már nyilvánvalóan senki nem szárít köcsögöt a kiszáradt cseresznyefa ágain, vagyis minden ilyen tünemény abból a célból jött létre, hogy a kert dísze legyen. A fentebb leírtak alapján ehhez nem is kell más, csak az autentikus, régies, falusias épített környezet. A képen látható példa nem csak, hogy jó helyen van, még a kivitelezése is szép. Arányos, a köcsögök színei passzolnak egymáshoz, egy sem lóg ki a sorból. Nagy gratula!
A rossz példa
A 11. kerület végén, ahol a villamos vonalak véget érnek, ott kezdődik az ízléstelenség. A Kamaraerdei Ifjúsági Park bejáratánál, egy – feltehetően – magától kipusztult majd visszavágott fa ágait „tisztelték meg” néhány köcsöggel. Nos hát, ez itt nem szép és ide nem való. A talán ’80-as évek építészeti stílusához sok minden passzintható lett volna, de egy aránytalanul megalkotott köcsögfa csak ront az amúgy is kicsit sivár környezeten. Az igyekezet becsülendő… De, mint tudjuk: a pokolra vezető út is jó szándékkal van kikövezve.
…és a legrosszabb
De ne higgyük, hogy ezzel kiveséztük a témát. Nagyon hálás – mert egyszerű – feladat a világot jóra és rosszra felosztani, de ahogy a Trónok harcában is van a jó Jon Snow brancs és a szép, de gonosz Lannister família, mellettük azért hamarosan labdába akarnak rúgni a feléjük menetelő élőhalott Mások is, élükön az Éjkirállyal.
Szóval mindig van lejjebb, a csúfság is csak viszonyítás kérdése. Persze hangosan zokognék, ha egy ilyen ifjúsági parkos rémséget valami idétlen fogadás elvesztésének köszönhetően fel kellene állítanom a kertemben, azért ha megnézem utolsó versenyzőnket, máris jobb kedvre derülök.
Egy szerencsétlen fenyő vagy hatalmas tuja csonkjának néhány megmaradt kis ágára húzták fel a köcsögöket, talán nem is szépítő célzattal, hanem, hogy személyesen engem bosszantsanak vele. A környezetet hagyjuk, a képet kicsit meg is vágtam, hogy ne kelljen kitenni rá a 18+-os figyelmeztetést. Egy szemetes kertben, széthajigált limlomok között egy csúnyán, aránytalanul kivitelezett köcsögfa.
Zárásként otromba szóvicc: ez bizony nagy köcsögség volt az ismeretlen művész részéről.
Folytatjuk.
Borítókép: pinterest.com (És ami egy nem annyira rossz példa, csak az a szekér mellette a műanyag balkonládákkal… Lesz miről írni!)