Miközben ott tart a tudomány, hogy David Bowie Space Oddity című számára épp egy Tesla Roadster hasít a Mars felé, sokan nem is tudják, hogy nem Lajka kutya volt az első élőlény, amit az űrbe repítettek az emberek. 1946. július 9-én, a NASA egy V-2-es rakéta rakományaként egy marék vetőmagot küldött a magasba, hogy megvizsgálják, hogyan hat a növényre a kozmikus sugárzás. Ezeket a mintákat ugyan nem sikerült visszanyerni, de a nem sokkal később kilőtt kukoricamagokat igen, amiket rozs és gyapot követett.

A siker után aztán inkább az állatkísérletek kerültek előtérbe, majd amikor elkezdődtek az embert szállító küldetések, 1971-ben az Apollo 14 űrhajósai famagokat vittek magukkal Hold-utazásukkor. Ezek a magok több mint 34-szer kerülték meg a Holdat, a kicsírázottak közül pedig később több százat osztottak szét palántaként. Jelenleg 50 db. ilyen Hold-fa helye ismert, a mostanra magasra nőtt növények 22 államban, Washington DC-ben és Brazíliában találhatóak. Van köztük vörösfenyő, keleti sárgafenyő, platánfa, douglas fenyő és amerikai ámbrafa is.

Enni kell

Az űrkutatás fejlődésével az állandóan személyzettel rendelkező űrállomásokon kiemelt fontosságúvá vált az élelem űrbeli körülmények között való megtermelésének lehetősége. A kísérleteket a NASA és az ESA is támogatta, ennek köszönhetően 2012-ben az Arabidopsis-palántákkal bebizonyosodott, hogy hamis az a feltételezés, miszerint gravitáció nélkül és egyéb hatások (pl. tömegvonzás) miatt a növények gyökerei majd ferdén, hullámosan fognak nőni. Kiderült, hogy a gyökéreresztés nem gravitációfüggő jelenség.

Fotó: Europress

Az első, emberi fogyasztásra is alkalmas, földön kívül termesztett növény a római vörös saláta lett 2015-ben, ami egy speciális eszköz, a Veggie névre hallgató berendezés segítségével jött létre, ez biztosította a megfelelő tápanyagokat és fényt. A szerkezet mindemellett az űrállomás kabinjának hőmérsékletét és szén-dioxid-szintjét is felhasználja az ideális környezet megteremtéséhez. A napfényt LED-világítás helyettesítette, amivel már a 1990-es évek elején is próbálkoztak, de mindaddig sikertelenül. A vizsgálatok kimutatták, hogy a vörös és kék színű fény a legelőnyösebb a fotoszintézis szempontjából.

A Veggie-vel az űrhajósok egy ázsiai káposztafélét, burgonyát, retket, borsót és hibrid rézvirágot is képesek termeszteni, ez utóbbi esetében 2016 januárjában értek el áttörést. Kiderült, hogy már nemcsak leveles, hanem virágos növények is képesek kifejlődni és élni az űrben, aminek termesztése sokkal komplexebb feladat, mivel más fényviszonyokra van szüksége egy virágnak, mint egy zöld növénynek.

Virágcsokor az űrben

A következő lépés, várhatóan idén a paradicsomtermesztés lesz, addig is itt egy videó egy japán művész, Azuma Makotótól, aki egy performansz keretén belül egy fémkeretben felfüggesztett 50 éves bonsai japán fehérfenyőt és 30 különböző virágból álló kompozíciót küldött fel a sztratoszférába még 2014-ben.

Kiemelt kép: Europress



Címkék: