Mindegy, hogy abban hiszel, hogy ha Einstein kiszámolta, akkor úgy is van, vagy szerinted a mobiltelefonok miatt, vagy a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a rovarirtó szerek miatt… A lényeg, hogy bajban vannak a méhek, és ha ők, akkor mi is. Jó hír: nagyon kicsi trükkökkel te magad is tehetsz azért, hogy emberek és méhek több ezer éves közös múlt után a jövőben is boldogan élhessenek egymás mellett. Telepíts a környezetedbe méhcsalogató növényeket!
Döngicsélés a díszkertben
A levendula, persze, a levendula. Egy csomó tematikus növényajánlót kezdünk a levendulával, úgyhogy már be sem kell mutatni, mégse lehet megunni. Nagyon strapabíró, szép növésű, a lombja különleges, a virága cukorfalat, és az az illat… Persze hogy a méhek is nagyon szeretik.
A lila virágok mellé tök jól illik a körömvirág élénk narancsszíne vagy napsárgája, ráadásul ő is nagyon könnyen tartható növény, gyakorlatilag saját magát szaporítja magról, így a kertben mindig máshol bukkan fel. Ha kissé elszemtelenedik, a feleslegből készíts például teát – a népi gyógyászatban régóta használják gyulladáscsökkentő, enyhe vizelethajtó, vértisztító hatása miatt.
A méltán népszerű körömvirág
A két jól ismert adu ász mellé mondunk két, talán kevésbé ismert növényt is, mert mi szeretünk nem beállni a sorba, és minden barátunkat erre buzdítjuk 🙂
Sudárzsálya (Perovskia atripicifolia)
A sudárzsálya (Perovskia atripicifolia) szürkészöld, illatos levelei és lila virágai a levendulához hasonlóan mediterrán hangulatúak. A növény terebélyesebb, de lazább a levendulánál, jó háttere lehet például alacsonyabb fajoknak. Tipp: kora tavasszal nagyon durván vágd vissza, akár 10 centisre – így lesz igazán testes és mutatós a nyáron.
A méhbalzsam (Monarda) is viszonylag magas, akár egy méter magasra is megnő, de nem terebélyes növény, így kisebb kertekben is elfér. És végre egy új szín: lila mellett élénkpiros változatban is kapható.
Zümmögés a konyhakertben
A borágó
A mediterrán konyha imádott fűszernövényei azért olyan imádottak, mert hihetetlen zamatot adnak az ételnek – a zamat pedig azoknak az illóolajoknak köszönhető, amelyekkel nemcsak az embereket bűvölik el ezek a kis csodák, hanem a rovarokat is. A kakukkfű, az oregano, a zsálya, a rozmaring mind-mind isteni méhcsalogatók, de azért valljuk be: ezt már a zöldfülűek is tudják. Ha nem akarsz unalmas lenni, vesd be a csombort (vagy borsikafű, az erdélyi konyha egyik kedvelt fűszere) vagy a fenti képen látható, különleges és szép borágót, amelynek szárított virága fűszerként savanyúságokhoz és salátákhoz ad nagyon sajátos, kellemesen friss ízt, leveleinek teája pedig jó vizelethajtó, és stresszproblémákra is pozitívan hat.
A mentát is nagyon szeretik a méhek, meg mi is szeretjük, remek növény – csak azért javasoljuk, hogy vigyázz vele, mert borzasztóan agresszívan terjed. Ha nem akarsz két szezon után kényszerből fogkrém- vagy rágógumigyárat nyitni, tartsd edényben a mentát, így nem tud terjedni. Nekem mondjuk simán kinőtt a cserép alján lévő lyukon is, de úgy azért már nem volt olyan komoly ellenfél, mint amikor a teljes sziklakertemből csinált monokultúrás mentaföldet…
Az abszolút organikus méhlegelő: a vadvirágos társulás
Ez a baltacim! Hát nem szép?
Csak érdekességből, próbálj ki egyszer a kert egy kevésbé agyonművelt részében, esetleg nagyobb cserjék környékén, előkertben, árokparton stb. olyan növényeket is, amelyek se nem hű, de látványosak, se nem dobálhatók bele laza mozdulattal a vasárnapi ebédbe, viszont kedves és természetes látványt nyújtanak, ráadásul több szempontból is nagyon-nagyon hasznosak.
A baltacim (Onobrychis viciifolia) alapvetően takarmánynövény, de ha hagyjuk virágozni, mézelőnek se utolsó. Ráadásul őrült igénytelen, bárhol remekül elvan, és még pillangós is, ami azt jelenti, hogy a gyökerein élő szimbióta gombák segítségével képes megkötni és vízben oldható vegyületekké alakítani a légkör nitrogéntartalmát, így növeli a talaj tápanyagtartalmát. Azaz nemcsak a méheket véded, ha baltacimot vetsz a kertedbe, de a talajodat is javítod, a növényeidet is kényezteted – mégpedig abszolút természetes módon.
A facélia
A facélia (magyarul: mézontófű) az egyik legszebb haszonnövény a világon (szubjektív megjegyzés – a szerző), mezőgazdászok takarmányként, zöldtrágyaként is használják. Élénk kék színű virágú, középmagas növény, a borágó rokona. Nagyon gyorsan nő, nagyon igénytelen, és a baltacimhoz hasonlóan jó mézet ad.
A somkóró vagy mézkerep… ugye mondanunk sem kell…? robusztus, gyógynövényként is használatos, és pillangós ő is – csakúgy, mint sárga virágú rokona, a szarvaskerep. Mivel ezek nem dísznövények, barkácsáruházban vagy kertészeti árudában nem feltétlenül fogod megtalálni őket, de a neten rákeresve találsz megoldást, ne félj.
És akkor olyan kerted lesz, hogy ha én méh lennék, csak nálad szeretnék lakni!
