Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után. A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya 80 százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban is tömeges korallfehéredés sújtotta.

“Ha a korallzátonyok nem regenerálódnak, az óriási veszteséget jelent megannyi teremtmény számára és jelentős hatással van a régió ökoszisztémájára” – mondta Kondo Csihiro, a minisztérium illetékese.

Kép forrása: Pixabay

 

A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is. A korallok ugyanakkor képesek regenerálódni, ha a víz hőmérséklete lecsökken.

“A legfrissebb tanulmány azonban azt mutatja, hogy a korallok nem igazán tudtak regenerálódni 2008 óta, valószínűleg részben a 2016-os újabb fehéredés miatt” – magyarázta Kondo.

A Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenséggel kísért 1998-as volt az eddig feljegyzett egyik legsúlyosabb tömeges korallfehéredés, amely hatvan trópusi ország korallzátonyait érintette.
A kutatók szerint a fehéredés mellett az óceánok savasodása is óriási veszélyt jelent a virágállatokra.

Forrás: MTI

Kiemelt kép forrása: Pixabay



Címkék: