A környéken még egy megveszekedett fa sincs egész a Nemzeti Múzeumig. A sivár aszfalt vár csak a háztömbök között, bár micsoda házak azok! Mindegyikről akár egy könyvet is lehetne írni, ahogy azt egy remek városi sétán megtudtam nemrégiben. Közöttük bújik meg, az Astoria és a Kálvin tér metrómegállók közelében, egy bájos park, ami ma a helybeli kisgyerekes szülők és a többi lakos saját oázisa: a Károlyi kert, a maga hétezerhatszáz-egynéhány négyzetméterével, amelyet csodával határos módon sosem építettek be az évszázadok során.
A főbejárat előtt vendéglátóhely: telitalálat!
Csak 1932 óta közpark ez a terület, addigra bontották le ugyanis az azt körülvevő magas kőkerítést. A hely története azonban sokkal korábbra vezethető vissza.
Már a 17. században is értékes ingatlannak számított a kert, hiszen Pest egyik legforgalmasabb pontján volt akkor is, a Kecskeméti és a Hatvani kapukhoz közel. Talán éppen ez lehet a magyarázata annak is, hogy a 16-17-18. században megszámlálhatatlanul sok tulajdonosa volt, mielőtt a Károlyi család birtokába került. Egy tulajdonost azért mégis kiemelnék, Barkóczy Ferenc egri püspököt, aki a 18. század derekán vásárolta meg a birtokot borsos 18.000 forintért és újította fel a palotát és kertjét olyan pompával, hogy Pest legelőkelőbb ingatlanjaként emlegették azután. Olyannyira, hogy amikor az uralkodó Mária-Terézia Magyarországra látogatott, e palota erkélyéről köszöntötte a kertben összegyűlő, ujjongó alattvalóit 1751 nyarán. Egy rákövetkező korszerűsítés, felújítás után került az akkor még 14300 négyzetméteres birtok gróf Károlyi Antal ezredes, szatmári ispán kezébe 1768-ban.
A terület a következő néhány évtizedben sok újításon esik át, azonban a kert megtartja a barokk kertek klasszikus vonásait, így mértanilag meghatározott alakzatokba rendezett, nyírt sövényekkel elkerített kertrészek újulnak meg (míg régen pavilonok, ma játszóterek vannak ezekben!), közöttük fasoros sétány, és lugasokra futtatott rózsák, szőlők színesítették a látványt. Érdekesség viszont, hogy a 18. század végén már divatos angol kerti stílusjegyek is helyet kapnak: a geometriailag felszeletelt kertben egy kis téglalap alakú területre kanyargós utak és buja növényzet került.
A Károlyi kert és kastély átalakítási tervei 1799-ből (Országos Levéltár, Gombos Zoltán)
Természetesen a veteményes sem hiányozhatott, egy úriházban mindig szükség van friss zöldségekre. Ahogy melegházra, hidegházra is, például a szaporítás miatt, meg a teleltetésre szoruló pálmák, citrom- és narancsfák számára, amelyekből minden valamit magára adó háznak voltak ugye százával. Itt nyaranta ezeket a kert közepére ültetett kettős fasor közé tették.
A sétányon ilyen helyes agyagedények és padok várják a pihenőket. Régen ilyenekben lehettek itt a cikászok például
Károlyi Antalt idővel elszólította munkája a környékről, ezért fia, József költözött a palotába feleségével 1789 telén. A dátumot már csak azért is tudjuk, mert a társaságba való bevezetésük érdekében hatalmas estélyt adtak a pesti arisztokratáknak, amiről feljegyzések is maradtak fenn, amik szerint fényesen kivilágított kastély és kert fogadta a vendégeket decemberben.
Valamivel később, 1795 őszén ebben a kastélyban ünnepelték a nagytiszteletű József nádor főispánná történő kinevezését, majd feleségének neve napját is 1800-ban, ami olyan nagy esemény volt, hogy arról zengtek a hírek hetekig. 2000 különböző alakú lámpába tett gyertyával világították ki csak a báltermet és az asztalok rogyásig voltak a legelőkelőbb ételekkel. De megszállt itt átutazóban több herceg és főnemes is az évek során.
Sokat láttak már ezek a falak: a Károlyi kastély, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum épülete
Az 1838-as nagy pesti árvíz idején több mint 200 bajba jutott embert fogadtak be a Károlyiak a környékről, habár a kertet is jószerével elöntötte a víz, az 1848-49-es szabadságharc eseményei azonban megzavarják a család életét. A kastélyból elűzik őket és maga Haynau költözik ide, aki ebben az épületben fogatja el Batthyányi Lajost, az első magyar miniszterelnököt is. Aztán ahogy csitulnak a kedélyek, a Károlyiak is visszatérhetnek a birtokra és a kert szempontjából izgalmaktól mentes, békés gyarapodással, szépítéssel teli száz év telik el, amelyben a Károlyi család sok kerti örömöt lel.
Olyannyira, hogy az ország leghíresebb kertészei is dolgoznak itt évekig, a Károlyiak pedig állják Nyugat-európai tanulmányútjaikat is, nem csak a kerti kiadásokat. Azáleák, rododendronok, akácok és ritka fajú orgonák éppúgy virágzanak itt évről évre, mint az ennél is egzotikusabb növények, amelyeket hatalmas cserepekben tartottak a kertben. Ma ezekre emlékeztet a sok, klasszikus alakú agyagedény a fősétányon, amelyekbe évelőket helyeztek, melléjük pedig pihenő padokat. Aztán helyet szorítanak a parkban Pest harmadik teniszpályájának is a 19. század végén.
A Károlyi kastély (ma PIM) belső udvarán Petőfi áll
1928-ban a kastélyt és területeit megvásárolja a Budapesti Székesfőváros (ma a Petőfi Irodalmi Múzeum épülete) és véget ér a közel kétszáz évig tartó Károlyi korszak; közparkká alakítják. A második világháború súlyos károkat okoz a kertben, ahogy a hármas metró építése is. Bár képzeljétek, a metró szellőzőnyílásai a mai napig ott vannak és üzemelnek a kertben, csak tűztövisek és egyéb cserjék takarásában.
Ma a sövényekkel körülvett kerti „szobákban” csúcs játszóterek vannak, a legkisebbeknek épített játékok vaskerítéssel is körül vannak véve. A középső sétány ma is megvan: enne mentén padok, gyepes területek és árvácskákkal vagy egynyáriakkal beültetett szegélyek váltják egymást, majd egy antikolt márvány szökőkútba torkollik, no meg egy hatalmas homokozóba. Kutyapiszok sehol (hála és köszönet!), a hatalmas árnyas fák, a cserjecsoportok és a füves részek is láthatóan rendben vannak tartva, amiről személyesen is gondoskodik a helyi rend őre, aki rászólt egy párra is, mikor ott jártam, hogy ne feküdjenek a padon, mert rossz példát mutatnak a helyi gyerekeknek. Hát nem édi?
Az egyik játszótér. Imádnivaló, árnyas hely
A parkban egyébként pop up könyvtár (!), helyben lakó élő- és egy szobor nyuszi, kulturált ingyenes illemhely, ivókút gondoskodik a jólétről, és akkor még nem is beszéltem a kastély U alakú udvarában lakó étteremről, ahol nagyon jól főznek. Bár oda már egy másik bejárat vezet és arról talán egy másik cikk szól.
(Források: Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán, az Imagine Budapest idegenvezetős túrája, wikipedia, Vajda Viktor: A Károlyi kert c. cikke 1880.; képek: saját, wikipedia, illetve lásd: a képaláírások)
