Naponta közel 21 milliónyi mikroműanyag-részecske úszik át a Rába magyarországi szakaszán, vagyis a folyó minden köbméterében körülbelül tucatnyi műanyagszemcsét szállít – írja a Qubit. A méréseket egy magyar cég, a WESSLING Hungary Kft. készítette, amely a Parányi Plasztiktalány nevű projekt keretében térképezik fel a hazai folyók mikroműanyag-tartalmát. A minták gyűjtését június elején kezdték gyűjteni a Duna hazai mellékfolyóin, a Rábán és az Ipolyon, az első eredményeket pedig egy csütörtöki konferencián ismertették.
Az Ipoly műanyagtartalma a Rábáéhoz képest alacsony, a folyóban köbméterenként mindössze 1,7 mikroműanyag-szemcse található. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy a folyó többnyire védett nemzeti parkokon kanyarog végig, és az ipari, de még a kommunális behatások is minimálisak. A szomorú az, hogy a folyó teljes hazai szakaszán naponta még így is nagyjából 3 millió mikroműanyag halad át.
Mi a baj ezzel?
Ahogyan a cikkben is olvasható, a legnagyobb probléma a mikroműanyagokkal az, hogy csaknem akadálytalanul kerülnek be a táplálékláncba, a tengeri ökoszisztémát pedig különösen érzékenyen érinti: laboratóriumi vizsgálatok jeleztek már műanyagot szardíniák, heringek, kagylók, osztrigák, tintahalak szervezetében. Egy tavaly nyári globális kutatásának eredményei szerint ráadásul már a csapból is mikroműanyag folyik: Európában a minták háromnegyedében találtak mikroműanyagot, vagyis egy kis palacknyi vízben két műanyagszemcsével érdemes számolni.
A Wessling munkatársai mindemellett azt hangúlyozzák, hogy nem a pánikkeltés a céljuk, a mikroműanyagok élő szervezetre gyakorolt pontos hatását például ma még egyáltalán nem ismerik.
Kiemelt kép: Europress
