Az aratáshoz kapcsolódó hagyományos tevékenységeket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban – adta hírül az MTI.
Régebben az aratás hagyományosan Péter-Pál-napján kezdődött. A kézi aratást követően kévébe kötötték a learatott gabonát. Az Alföldön a cséplőgép elterjedéséig állati erővel nyomtattak. A nyomtatás helyét, a szérűt, aratás előtt lekaszálták, elegyengették, megöntözték, majd a lovakkal megjáratták, hogy kemény és sima legyen a talaj. Erre hordták rá a nyomtatni való gabonát, a lovak pedig kitaposták a szemeket, amiket garmadába hordták, majd kiszeleltek, elkülönítve a magot a pelyvától. A szemek kinyerésének másik módja a kézi cséplés volt.
Szombaton a skanzenben a kézi aratás szemtanúi lehetnek a látogatók, majd maguk is cséphadarót ragadva bekapcsolódhatnak a munkafolyamatba, amely befejezéseként kézidaráló vagy -malom segítségével búzadarát, illetve lisztet készíthetnek. Kora délután a vendégek azt is láthatják, miként zajlott a lóval történő nyomtatás. Előadás és tárlatvezetés tartanak a szélmalmok történetéről és működéséről, valamint cséplőgépeket is bemutatnak az emlékparkban, ahol a gyermekeket ökojátszóház és foglalkozások várják.
A vendégek megkóstolhatják a hagyományos aratási ételeket: az aludttejet, a szalonnát vagy a kemencében sült házikenyeret. A programokat délután aratási bál zárja a Por Zenekarral és az Üllési Fonó Táncegyüttessel.
