Voltál már idén nyaralni? Egy hét tengerpart vagy városnézés, hotel wellnesszel? Korai foglalással, kis szerencsével viszonylag olcsón megúszható ez is, de én tudok ennél is olcsóbbat, ami sokkal nagyobb élmény. Pár nap egy kenuban és sátrazás a csillagos ég alatt. Kell ennél jobb?
De hát vadkempingezni tilos, nem?
De nem ám! Nagyon sokan élnek abban a tévhitben, hogy kicsiny hazánkban tilos a vadkempingezés. Pedig ez egyáltalán nincs így. Az erdőtörvény úgy rendelkezik, hogy természetvédelmi területen, illetve magánterületen kívül bárhol eltölthet az ember 24 órát. Egy teljes napig élvezhetjük egy helyben az erdő adta lehetőségeket, aztán tovább kell állnunk. Mondjuk a vadkempingezésnek nem is az a célja, hogy egy hétig üljünk ugyanott a sátorban, szóval gond egy szál sem. Ha valaki mégis megtalálna minket a semmi közepén és rosszallná jelenlétünket, akkor nyugodtan mondjuk meg, hogy mindössze egy éjszakát töltünk itt és ezt nem tiltja semmi. Én személy szerint sosem értettem mi a jó a kempingekben. Pont olyan sűrűn vannak a sátrak, mint otthon a házak és pont olyan hangos a szomszéd itt is, mint otthon. Pihenés az ilyen?
Mit engedhetsz meg magadnak?
Vagy mondhatnám úgy, hogy az „emberi lét szabályai”. Az, aki vadkempingezésre adja a fejét, a természet közelségére vágyik, annak szépségét és csodáját szeretné minél közelebbről élvezni. Ennek megfelelően nyilván ésszel kell a természetben létezni. Szóval magától értetődik, hogy szemetet senki –még véletlenül sem– hagy maga után, valamint nem kezdi el tövestől kivágni a 100 éves bükkfákat (de a kisebbeket se) a tűzrakáshoz, továbbá nem kezd el őstermelőket megszégyenítő mennyiségű élelmet gyűjteni az erdőből.
Hova állíthatom a sátram? Lehetőség szerint ne kódorogjunk túl messzire a kijelölt túraútvonalaktól vagy földutaktól. Fontos az is, hogy lakott területtől is tartsunk tisztes távolságot, nehogy ránk hívják a rendőrséget a helyi lakosok a tábori hangoskodás miatt. Ne zavarjunk senkit, mi is a nyugalom reményében megyünk az erdőbe egy szál nejlon alá aludni, nem igaz? Praktikus és kényelmi szempont, hogy a sátor helye vízszintes legyen és lehetőleg füves. Vízparton vigyázzunk, a vízszint változással számoljunk. Kavicson kényelmetlen aludni. Csak mondom.
Tüzet is rakhatok? Attól függ. Legfontosabb, hogy indulás előtt mindenképp tájékozódjunk, a választott túrahelyszínen van-e érvényben tűzgyújtási tilalom. Ezen a térképen könnyen ellenőrizheted. Ha nincs tiltva, akkor is legyünk nagyon körültekintőek. Mostanában láthattunk több borzalmas, pusztító és megállíthatatlan erdőtüzet világszerte. Te sem szeretnél egy ilyen tűz okozója lenni, ugye? Elég hozzá egy cigi csikk. Szóval, ha találunk kiépített tűzrakó helyet, nyilván azt használjuk. Ha nincs, akkor viszont tisztítsunk meg pár négyzetmétert minden ágtól és levéltől, rakjunk le körben köveket és ebben gyújtsunk be a tábortüzet. Legyen kéznél mindig oltóvíz, az ördög ugyebár nem alszik. Ha végeztünk, alaposan oltsuk be és lehetőleg temessük be földdel is a tűz helyét. Győződjünk meg róla, hogy nem maradt semmilyen parázs. Légy szí’! De tényleg.
De mit gyújtsak meg? Az erdőben nem csak alhatunk, de tűzifát is gyűjthetünk. Kizárólag a földről szedegessünk száraz ágakat, ne tördeljük a fákat és csak annyit szedjünk, amennyire szükségünk van. Vadgyümölcsöt, gombát és gyógynövényeket is gyűjthetünk, saját magunk számára, nem kiskereskedelmi forgalomba.
Mi lesz a tisztálkodással? Ne fürgyé’ le! De tényleg. Bármilyen meglepő, nem tesz jót a vadvizeknek a Nivea tusfürdő, meg a Baba sampon, sőt a mosogatószer sem. Ha mégis mindenáron fürdeni szeretnél, kapható túraboltokban pH semleges tusfürdő, ami kevésbé káros a környezetre. De így se a folyóban tusolj, hanem vigyél a partra a vízből. És ha már itt tartunk, a kis és nagy dolgunkról is szót kell ejteni. A legjobb, ha ásunk neki kis gödröt és szépen el is földeljük, így segítjük a bomlást és kisebb a fertőzésveszély is. Az edényeket pedig kitűnően el lehet mosni homokkal, jobb mint bármilyen dörzsi vagy súrolószer és teljesen bio, vegán, cruelty free, e-mentes, gmo mentes meg minden.
Vízitúra vadkempinggel a legjobb
Életem első vízitúrája négy napos volt. Nyár végefelé jártunk és a négy napból három és fél napig esett az eső. Hol jobban, hol kevésbé, de kitartóan. A Tiszán indultunk, majd az Ásott-Túron és az Öreg-Túron evickéltünk tovább, végül ismét a Tiszán eveztünk. Verőfényes napsütésben indultunk Tiszabecsről és estefelé értük el a Túr bukógátat, ahol felvertük első sátortáborunkat. Itt egyébként az ukrán határ miatt rendszeresen jelentek meg a határőrök dzsippel, gépfegyverrel. Megkérdezték meddig maradunk, aztán jó szórakozást kívántak. Ennyit arról, hogy nem lehet sátrazni Magyarországon. Még fegyveres őreink is voltak.
Este azonban jött a buli: amint a tűz meggyulladt, az eső eleredt. Innentől kezdve nem volt egy száraz pillanatunk. Reggel és este tűzgyújtás vizes fával, polifoamok szárítgatása és a ruháink szárazon tartása volt a legfőbb életcélunk. Mégis azt mondom, életem legjobb túrája volt.
Evezgettünk, áztunk, iszogattunk, áztunk, szotyizgattunk, áztunk, közben pedig ilyen mesébeillő, hihetetlen csodavilágot láttunk:
Az Öreg-Túr hazánk igazi ékköve. Vadregényes, nyugodt és lélegzetelállító. Semmi sodrás, alacsony vízszint, keskeny vízfelület, szóval kezdőknek is biztonságos, gyakorlottaknak is káprázatos. Szerelem első látásra.
Ezeket mindenképp csomagold be
Mivel több napig vándorlunk, és mindent magunknak kell cipelnünk, tényleg igyekezzünk a legminimálisabb mennyiségű cuccot összepakolni. Vízitúrázáshoz a legideálisabb egy klasszikus fehér 30 literes cefréshordó (csatos vagy csavaros). Bármilyen barkácsáruházban vagy gazdaboltban beszerezhető, de van olyan kenubérlő, ahol ezt is bérelhetjük. Annyi cuccunk legyen, ami ebbe nagyjából belefér. A hordó a legpraktikusabb vízitúrához, mivel vízhatlan, kompakt, befér a kenuba. Ezen felül legyen nálunk vastag zsák és kötél a sátraknak és polifoamoknak, meg mindennek, ami mégsem fért bele a hordóba. A kötél azért kell, hogy mindent a hajóhoz rögzítsünk. Borulás után nem vicces versenyt úszni a folyóval a gyorsan távolodó cuccainkért.
Kulcsfontosságú a sátor, hálózsák és polifoam kombó. Mondjuk, ha van egy menő bivak hálózsákunk, akkor nem szükséges a sátor. Ha viszont a szerényebb +25 fokhoz ajánlott lenge hálózsákunk van, akkor érdemes szövet alá húzódni. Sátorból is létezik kismillió, kinek milyen igényei vannak: könnyen felállítható vagy tök sötét és hűvös vagy mindkettő egyszerre, van minden. A polifoam jó, ha van, a földön így sem a legkényelmesebb az alvás. Ha ennél is nagyobb luxusra vágyunk, vannak önfelfújó matracok is. Vigyünk kispárnát is. Az a kenuban is hasznos, mert ha egész nap egy deszkán ücsörög az ember, szeretni fogja a puha párnát a popó alatt.
A lehető legminimálisabb mennyiségű ruhát pakoljuk. Az alapvető pár bugyi, zokni és póló, na meg persze a fürdőruha, törölköző mellett legyen nálunk meleg ruha! Hosszú nadrág és pulóver (fázósoknak akár aláöltözet is). Nyár ide vagy oda, éjszaka hideg tud lenni egy szál sátorban, a szabad ég alatt. Egy alkalommal szántóföld szélén sátraztunk (nem volt egy fa sem, ami védett volna az időjárás viszontagságaitól) és bizony hajnaltájban olyan zerge-szeretkező hideg köszöntött ránk, hogy komolyan aggódtam az életemért. Pár óra múlva pedig már szaunákat megszégyenítő hőfok uralkodott a nejlon házikónkban. Szóval mindenre legyünk készen. A kenuban nincs szükség cipőre, de ha esetleg szárazföldön kell a kenukat cipelni, akkor nem árt a lábbeli, de minimum egy papucs legyen nálunk. Az előzőekben elmeséltek alapján pedig nem hülyeség, ha van az embernél esőkabát is. Ellenben, ha süt a nap, az ellen is védekezni kell, jó szolgálatot tesz egy szalmakalap vagy bármilyen sapka.
Éjszaka nagyon hasznos egy fejlámpa, így szabad marad a kezünk. Étkezéshez lehet kapni nagyon ügyes kis kemping étkészleteket, amik kis helyen elférnek. Ne hagyjuk otthon a svájci bicskánkat se. Kell valami, amit megehetünk a menő étkészletünkkel, ezért vigyünk konzerveket (ha bírjuk a súlyt), tartós élelmiszert, porleveseket (aki vadkempingezik, az nem finnyáskodik). Persze nem kötelező kizárólag ilyeneket enni. Ha országutat találunk, akkor akár elstoppolhatunk a legközelebbi faluba és bevásárolhatunk az esti bográcsozáshoz.
Mondjuk ha erre készülünk, ne hagyjuk otthon a bográcsot se. Pár vastagabb ágból, kis drót segítségével összeMacGyverezhetünk bogrács állványt, úgyhogy azt ne cipeljünk. Mi bográcsozni akartunk, úgyhogy stoppoltunk. Hasznos infó: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ikszedrendű útjain, hétköznap déltájban nem sokan autóznak. Szóval nem egyszerű fuvart szerezni, de nem lehetetlen. Nekünk is megálltak elsőként a rend éber őrei, hogy megkérdezzék minden rendben van-e, de mint megtudtuk, a rendőrautó nem taxi. Mindenesetre rendesek voltak és szóltak arról is, hogy az ellenkező irányban közelebb van település, szóval arra próbálkozzunk. Végül azért sikerrel jártunk és isteni paprikás krumplit vacsoráztunk, savanyú káposztával. Ki mondta, hogy nélkülöznie kell a túrázónak?
Végül, de nem utolsó sorban csomagoljunk naptejet és szúnyogriasztót, gyógyszereket, kézfertőtlenítőt, zsebkendőt, nedves törlőt, ha kell pH semleges tisztálkodó szereket, fogkefét, dezodort, fésűt, nagyjából olyan cuccokat, amiket bármilyen nyaralásra vinnénk. Fontos hogy vigyünk gyújtósnak papírt és gyufát vagy öngyújtót. Ha nem muszáj, nem kell Bear Grylls módszerekkel tüzet gyújtani.
Eső nélkül is kell egy kis elszántság napokig teljesen nomád körülmények között élni. Nagy a váltás a kényelmes mindennapjainkhoz képest, de szerintem már csak a látvány megéri. Ehhez még hozzá jön a természet madárcsicsergős csendje, az igazán csillagos ég, a víz megnyugtató csobogása, az éjszaka illata. És persze a jó társaság, a közös főzés és evés öröme meg az éjszakai nagy beszélgetések, ahol a világmegváltó ötletek születnek. Egyszer az életben kötelező mindenkinek kipróbálni, életre szóló élmény.
A kiemelt képet Orodán Tamás készítette.