Kertjeink egyik legáltalánosabb eleme a sövény. Szinte mindenkinek eszébe jut, amikor kertet épít vagy építtet: mivel a kertet otthonunk részévé szeretnénk tenni, így ki akarjuk zárni a külvilágot. Ezt talán nem a legegyszerűbben és leggyorsabban, de mindenképp a legolcsóbban növényekkel oldhatjuk meg.
Legegyszerűbb értelemszerűen a tömör kerítés, ez azonban költséges dolog, sokszor irreálisan is, nagyon könnyen milliós tétel is lehet. S valljuk be, ha már kertünk van, mégis csak jobb, ha természetes módon oldjuk meg az elszeparálást.
A takaráson túl, a sövény készülhet térhatárolás céljából, vagyis a kert részeinek határozott elválasztására, esetleg kevésbé látványos dolgok eltakarása miatt is.
Az alacsony sövények pedig – úgynevezett jelzősövények – lehetnek akár díszítőelemek, akár egy virágágy szélének markáns jelzői, de működhetnek a gyep és évelőágy látványos szegélyeként.
A köztudatban kevés sövénynövény ismert, emiatt a legtöbb kertben a növényfalakat csak néhány faj alkotja, ezek közül is kiemelkedik a smaragdtuja. Pedig a sövény is lehet változatos – erről már írtunk korábban, mit érdemes ültetni tuja helyett. Ha a helyszín adottságaihoz legjobban passzoló növénnyel dolgozunk, az adott feladatnak jobban meg is tud felelni.
A sövénynek való növények köre elég széles. A legtöbb természetesen a cserjék közül kerül ki, de van néhány fa is, amiből remek, masszív sövény nevelhető.
Hogy ne bolonduljunk bele a témába, a könnyebb fogyaszthatóság érdekében csoportosítottuk őket. Ezt egyrészt méret (utálom ezt a szót: funkció), másrészt növénytípus (lombhullató/örökzöld) szerint érdemes elvégezni.
Most végigfutunk a csoportokon, hogy aztán egy-egy cikkben részletesen is átrágjuk magunkat az összes variáción, jó sok példával megspékelve.
Méret szerinti csoportosítás, ami nagyrészt meghatározza a sövények feladatát is:
Alacsony vagy jelzősövények
Ez a csoport náluk kevésbé ismert és használt, legtöbbször angolszász országokból származó kertes fotógyűjteményekben lehet találkozni velük, a magyar kertekben nem nagyon. Nálunk sokkal inkább az egynyári virágágy szegély a jellemző, amivel csak az a baj, hogy az évek csak egy rövid szakaszában, általában nyár közepétől őszig díszít.
Mint neve is mutatja, a jelzősövény hangsúlyozásra való és díszítőelemként működhet. Leginkább utak mentén jelenik meg, 20-30 centis magasságával mutatja, hogy “Kérlek, ne lépj bele a virágágyba“.
Nálunk leginkább helyreállított kastélyparkokban találkozni vele, mivel a reneszánsz, majd a barokk kertekben, s utánuk az 1800-as évek második felében tomboló historizmusban volt leginkább divat, vagyis a kertek egyik kihagyhatatlan alkotóeleme.
Ettől függetlenül a te kertedben sem hülyeség megpróbálkozni vele, nem kell hozzá kastély. Kihangsúlyoznak egy virágágyat, de még a kistestű, kevésbé izgága kutyáknak is jelez, hogy eddig és ne tovább.
Középmagas sövények
A közepesen magas, 80-160 cm-es sövényeknek méretükből adódóan konkrét feladatuk nem sok van. Szegély jelzésére túl nagyok, takarni viszont kicsik, nekik így leginkább a díszítő szerep marad.
A díszítő jellegen túl egyedül utcán látom igazán értelmüket, ahol kocsik parkolása elleni védelemként jól szolgálnak ezzel a magassággal.
Magas vagy takarósövények
A legtöbb kerttulajdonosnak biztosan ez a csoport mozgatja meg a fantáziáját legjobban, hisz ezzel tudjuk leválasztani magunkat a leselkedő, mindig kíváncsi szomszédoktól. A vélt vagy valós rögeszméink (Tuti, hogy néz!) feloldására találták ki igazából a sövényt. Családi házas övezetben sokszor tényleg hatékony megoldást jelent, 2-3 emelet magas házak szomszédságában viszont már csak részleges megoldás, leginkább az utcai belátás megakadályozására való, és persze a szomszéd ronda putriját sem akarjuk bámulni a konyhából egész évben.
Összetétel szerinti csoportok:
Örökzöld sövények
A népszerűségi verseny abszolút győztesei kétség kívül az örökzöld sövények, hisz ők azok, amik télen-nyáron takarnak. Viszont, mivel az örökzöldek a legigényesebb/legdrágább növények, így a kivitelezésük is ezeknek a legköltségesebb.
Lombhullató/virágos sövények
Ez a leginkább természetes megjelenésű csoport, Rita is írt már róluk korábban. Ha természetes összhatású a kerted, vagy olyat tervezel de akarsz egy takaró növényfalat, akkor ez, vagy legalább a vegyes sövény a neked való.
Vegyes sövények
A legnagyobb körültekintést és tervezést ezek a sövények igényelnek. Jól át kell gondolni, mit mi mellé ültetsz, mert az örökzöld és lombhullató cserjék növekedési sebessége jobban eltér egymástól, így a méretbeli különbségek hamar káoszba fullaszthatják a sövényes projektedet.
Okos választással viszont ez a fajta kialakítás is egy természetes összhatást eredményez, így a sövényed nem lesz olyan, mint egy temető hátsó fala.
És a többiek
Ezeken túl muszáj lesz külön boncolgatni a leyland ciprusból készülő sövényeket, amit sokan megbánnak néhány évvel az ültetés után, valamint a “csodasövény” néven futó, valódi nevén turkesztáni szilből készült sövényt is kivesézzük.
A második rész érkezéséig nézegess egy halom sövényes képet!