Az előtető nem új találmány. Arra való, ha jön a postás, ne ázzunk az esőben, amíg átvesszük a küldeményt, a házon kívül. Oké, van más funkciója is, például ha mi indulunk el, még elő tudjuk venni a zivatarfelszerelést, mielőtt nyakunkba kapjuk az áldást. De fő lényege mégsem ez, hanem az, hogy a drága pénzen megvett ajtót, és a környékét megvédje a természeti viszontagságoktól, ami évtizedekkel hosszabbítja meg a nyílászáró életét. Máris mutatom.
Az első a napfény. Az UV-fény egyáltalán nem tesz jót se a fóliázott, sem a fa ajtóknak, így ezzel az előnnyel is számolhatunk. Ugyanis előtető használatával, nem annyi fény éri közvetlenül az ajtót, vagy a teraszajtót, mintha direktben érné a tűző nap. És ha az ajtót nem éri, akkor a nyitott ajtón át az előszobát sem éri, mondhatni dupla nyeremény, és még csak a fénynél tartunk. Tehát a helyiség sem kapja direktben a napot, és nem melegszik fel annyira, és mindegy, hogy előszoba, vagy egy teraszos szoba.
A második az eső. A fa ajtó nem szereti a felcsapódó vizet. A fóliázott se igazán. A fémből készült biztonsági ajtók pedig külön figyelmet érdemelnek e téren, egyrészt az áruk, másrészt a lehetséges kivitelük miatt, ahol maga a tok és küszöb is fém. A fém ajtó éppúgy ne ázzon tehát, mint a fa. Ennek a betartásával évtizedekkel nyújthatjuk meg a nyílászárók életét.
Az előtetőnek van még egy vitathatatlan előnye a pergolával szemben, amit sokan előtetőnek építenek. Ez pedig az, hogy a pergolára legalább két nyár, mire felfut a növény, és sikerül olyan elrendezést találni, és addig igazgatni az indákat, hogy elérjék a kívánt hatást, és árnyékoljanak, valamint adjanak némi vízvédelmet. Az előtető mindezt azonnal tudja. És a növény köztudottan nem esernyő, szóval a víz így vagy úgy, de a nyakunkban lesz. A pergola súlyos építménye rá tud telepedni a házra, szemben az előtető könnyedségével.
Szerintem nem kell több érv.
