Mint egy gombostű hegye. Nem viccelek, akkora volt, mint a legkisebb anyajegy. De hogy szúrjunk ki a bőrön virító száz anyajegy között azt az apró kis kullancsot? És oké, ha megvan, észrevettük, de hogy szedjük le? Oké-oké, azt hiszem, mostanra mindenki megtanulta, hogy csipesz, vagy speckó kanál kell hozzá, na de ha a csipesz anyaga vastagabb, mint maga az áldozat?
Erre a kérdésre nem találtam választ az elmúlt években sem, valószínűleg egyszerűen csak pech, hogy engem mindig a legkisebb kullancsok találnak meg. Emlékszem, egyszer a kutyánk nyakában volt vagy öt darab, mindegyik borsó nagyságú volt, mire észrevettük. Na, azokat nem volt gond kivenni.
Persze érdemes megjegyezni, hogy mikor és hol mászott belénk az állat, hiszen, ha néhány nap múlva influenzához hasonló tüneteket produkálunk (Fejfájás, szédülés, hányinger, hőemelkedés, izomfájdalom, nyirokcsomó duzzanat), vagy a csípés helyén koncentrikus kör, vagy gyűrű alakú foltot észlelünk, irány az orvos. Az előbbi esetben vírusos agyvelőgyulladás is lehet a háttérben, ami sajnos specifikusan nem gyógyítható. Az ellene kifejlesztett védőoltást abban az esetben érdemes igénybe venni, ha fertőzött régióban élünk (Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék, valamint az Északi-középhegység vidéke), vagy ha munkahelyünk a természet, azaz például vadászok, mezőgazdasági, kertészeti munkások esetében.
Jó hír, hogy a baktérium okozta Lyme-kór nagy eséllyel gyógyítható, a rossz hír, hogy sajnos csak az esetek kis részében alakul ki a jellegzetes kör alakú pír. Ezért ha a csípés után akár hónapokkal jelentkezik idegi vagy ízületi fájdalom, meg kell említeni az kezelőorvosnak a korábbi kullancscsípést. Bár a kullancsok körülbelül 20%-a hordozza a kórt, ennél sokkal kevesebb adja át és okoz megbetegedést, a webbeteg kullancsspecialistája szerint elsősorban a fej-nyak tájékon talált csípések okozhatnak központi idegrendszeri szövődményt.
Oké-oké, agyvelőgyulladás és Lyme-kór, de mi van a nyúlpestissel? Igen, ez is egy ritka, de kullancsok által (is! Meg nyulak által, nyilván.) terjesztett betegség, amit a csípés helyén elfekélyesedő bőr, nyirokcsomó duzzanat jelez.
Most, hogy átvettük a kis élősködőtől elkapható betegségeket, azért álljon itt az orvosok tanácsa: ne aggódjuk túl magunkat, ha kullancsot találunk. Vegyük ki minél hamarabb, és jegyezzük meg, vagy írjuk fel a csípés helyét és idejét. Hagyjuk a csípés helyét gyógyulni, nem szabad kenegetni, kezelgetni, ezzel inkább ártunk, ha a bőrünk begyullad.
De honnan jönnek a kis alattomos nyolclábúak? A kullancsok jellemezően 1,5méter magasságig kapaszkodnak fel, az aljnövényzettel sűrűn benőtt, vagy elvadult zöldfelületekben. A párás klímát kedvelik, ezért jellemzőbb az erdők hűvös, párás zónáiban találkozni velük, azonban mára gyakorlatilag mindenhol elterjedtek, akár városi parkokban, játszótereken is előfordulhatnak.
Ha kifejezetten kullancsjárta vidékre indulunk, bevethetjük az örök mantrát: világos ruha (a profik szerint szigorúan csak a zokniba tűrt hosszú nadrággal ér!), védőspray, sapka. Valószínűleg nem igen fogjuk élvezni a túrát, vagy a munkát 30 fokban kezeslábasban izzadva, de legalább a kullancsoktól védve leszünk.
Ha kártevők ellen permetezzük a növényeinket (piretroid hatóanyagú szerrel), a kullancsok is elpusztulnak. Ha rendszeresen nyírjuk a füvet, ápoljuk a bokrokat és az avart is összeszedjük ősszel, nem engedünk idegen állatot a kertünkbe, és a kutyánkat-macskánkat sem hagyjuk a susnyásban kóborolni, akkor szinte biztos kullancsmentes kertünk lehet. Huhhh, mivel azért mindezt betartani lehetetlen, érdemes pár naponta, de maximum hetente átnézzük magunkat és az állatainkat, hogy nem akaszkodott ránk egy-egy példány.
Végül még egy jó tanács. Ha a ruhánkon sétálgató kullancsot találunk, ne seperjük le, hanem nyomjuk agyon, mégpedig alaposan: ne csak az ujjbegyünkkel nyomjuk össze, mert a szívós kis dögök ettől még vígan továbbmásznának, hanem a körmünkkel pattintsuk szét.
