Levendulát kertbe, házba, szekrénybe, levendulát ételbe, italba, levendulát mindenhova. Napjaink sztárja ez az illatos, lila virágú, mediterrán növény. Nehéz megmondani, mitől lett ennyire felkapott, de sokszor már az is trendi, ha egy levendulamezőn készül rólunk fotó. Jó kis növény ez, kedvelem is, ám néha azt érzem, nekem már túl divatos. De mit kell tudni róla, hol találkozhatunk vele tömegesen, mire jó? Sorolom.
Délkelet-Európából származik, melegkedvelő, szárazságtűrő örökzöld növény. Mondhatni igénytelen, egyedül a napfény a fontos számára. Kedveli a meszes talajt is, de máshol is megél. Több fajtája van, itthon a Lavandula angustifolia a legelterjedtebb. Nem menőzésből írom latinul a nevét, hanem mert a magyar elnevezésben van némi zavar. Hol francia, hol angol, hol közönséges, hol valódi levendula névvel illetik.
Hazánkba a középkorban került, francia szerzetesek hozták magukkal. Egészen az 1920-as évekig leginkább kolostorkertekben lehetett vele találkozni, és csak ezután kezdték termeszteni, legelőször Tihanyban. A tihanyiak meglehetősen büszkék is erre – a közelmúltban olyannyira rápörögtek a levendula-témára, hogy a településről jóformán csak ez a növény jut az ember eszébe, nem holmi apátság. Fesztivál, ünnep, levendula napok, szedd magad, effélék. Nem csak Tihanyban, sok helyen igyekeznek meglovagolni a divathullámot. Kemenessömjén, Pannonhalma, Szomód, Monoszló, Dörgicse, Szeged, Létavértes, Zagyvaszántó – június-július táján mind várják szeretettel a levendulakedvelőket. És a sor évről-évre bővül.
Na de mire is jó a levendula? Sok mindenre.
Díszít például. Élve is és halva is. Nagyjából fél méter magas tömött kis cserjévé (igazából félcserjévé) nő. A levele megkapó, ezüstös és szagos, és a virága is szép, lila és erős illatú. Kinek kellemes, kinek nem. Én személy szerint szeretem. Június-júliusban virágzik, majd nyár végén újra (bár kevesebbet), így egész nyáron a kert, terasz, balkon éke lehet. Mehet szabad földbe és mehet dézsába is, jó nagyba. A dézsában rendszeresen locsolni kell. Virágzás után érdemes visszavágni kb. a felére a növényt, hogy következő évben is kompakt kis bokor nőjön belőle. Aratás után, csokorba kötve, hamar megszáradnak és tovább díszítenek. Akkor érdemes leszedni, mikor még épp nem nyíltak ki a bimbók.
Tehetők cuki kis párnákba, tasakokba, zsákokba is az összetört, lemorzsolt virágok. Szekrénybe, autóba, kis helyekre rakva az illata tuti megidézi a nagymamát.
Rovarűző hatása is van. Távol tartja a molyokat, sőt a legyeket meg a szúnyogokat is. Ezért célszerű közel ültetni a kerti pihenőkhöz. Esetleg a száraz levendulaszárakat, virágokat tűzre is lehet dobni, hogy a füstje elűzze a vérszívókat. Bőrre dörzsölve állítólag jó szúnyogriasztó, legközelebb a Balatonnál ki is próbálom. Párosítható rózsával, és fűszernövényekkel is, mint a kakukkfű, rozmaring, zsálya. Tetvek és hangyák ellen kiváló.
Amúgy gyógynövényként is ismert. Virágja teaként fogyasztva nyugtató hatású, vérnyomást csökkentő. Jó szédülésre, ájulásra, sőt melankóliára is. Szóval ha szomorkodsz, dobj fel egy kis vizet forrni és kortyolgass viráglevet. De vécé legyen a közelben, merthogy vizelethajtó is. A nagykönyv még migrénre ajánlja. De migrénes legyen a talpán, aki képes letuszkolni ezt a torkán. Magam is fejfájós vagyok, de ha nekem valaki a közelembe hozna egy efféle illatos italt egy-egy roham közben, tuti lehánynám – olyankor még a víztől is képes felfordulni a gyomrom. Olaja az emésztést segíti, és étvágyat csinál, illetve a hisztériát is gyógyítja. Fürdővízbe csöppentve nyugtató, reumát és csúzt enyhít. Mondom én, csomó dologra jó, de azért ideírnék egy adatot is: egy hektáron nagyjából egy tonna virág terem és ebből 7-8 liter olaj nyerhető ki csupán. Úgyhogy inkább a sárkányfűárust ajánlanám a szer beszerzéshez.
Menjünk tovább. Fűszernövény. Ehhez, véleményem szerint kell egy adag gasztro-buzgalom is. Szép növény, illatos, kellemes, de számomra ételben, italban nehéz elképzelni. Idén bekeveredtem a már említett Tihanyi levendulafesztiválra és elképesztő, miféle dolgokat találnak ki a levendulából. A szörp és süti még csak hagyján. De kávé? Sör? Létezik levendulás likőr is – hiába, a szerzetesek fantáziadúsak, ha gasztronómiáról van szó. Azért, hogy ne csak a számat húzzam, megkóstoltam a levendulás fagyit. Ehető ugyan, de kicsit olyan volt, mintha egy jól behűtött, cukros folyékony szappant nyalogatnék.
Oszd meg, ha hasznosnak találtad, kommentelj, ha tudsz egy tuti levendulás receptet, lájkold, ha tetszett!
