Ha kerted van, öntözni kell. És ha nem akarsz tavasztól őszig, a nyári melegben naponta kétszer is órákat állni slaggal a kezedben, automata öntözőrendszer telepítése szükséges.
Sokan gondolják, hogy a kertépítéshez és a focihoz mindenki ért, nem kell hozzá szakértelem, csak egy kis érzék, és ez sok esetben valóban működik is. De az automata öntözőrendszer az, amit a legtöbb önjelölt kertész is gyakorlott szakemberre bíz. Nem véletlenül. Ha megkérdezünk egy profit, azt fogja mondani, lehet kertet építeni öntözőrendszer nélkül is, csak minek. Erre kiváló példa a saját társasházi kertünk. Úgy vagyok vele, amíg a gyerek a homokozóban játszik, addig simán meglocsolom slaggal a kb 200 m2-es kertet. Na ez persze meg is látszik rajta, fű helyett inkább csak a gaz nő, nyáron porzik az egész, és igazából egyik növény se fejlődik rendesen. Pedig nemcsak én locsolom ilyen nagy műgonddal – és rendszerességgel– a kertet, hanem a többiek is. Nemsokára beruházunk, és épül az automata öntöző a kertben.
A megfelelően telepített automata rendszer időben és pénzben is spórolást jelent a fenntartás során. Fontos, hogy a fenntartásról beszélünk, ugyanis maga a telepítés a kert mérettől függően minimum néhány százezer forintos költséget jelent.
A legszerencsésebb, hogyha a kert kialakításánál eleve számolunk az öntözőberendezés költségeivel, és munkálataival. Az automata öntözőt utólag is lehet telepíteni, ez azonban bizonyos áldozatokkal járhat, például kiderül, hogy valamelyik szabadon álló (szoliter) növényünk belelóg a szórási képbe, így kimarad egy kis rész, vagy építés során fel kell túrni a gyepet, mondjuk a miénkért nem kár.
Az öntözőrendszer árát több tényező is befolyásolja: mekkora a kert, mennyire bonyolult az alaprajz, honnan kapja a rendszer a vizet (kútból, ciszternából, hálózatról), mekkora a vízhozam. A vízhozam befolyásolja, hogy mekkora területet lehet egyszerre locsolni, azaz egy körre tenni, ugyanis külön körökre kerül a gyep és a cserjesorok, évelőágyak öntözése. Ezt úgy kell elképzelni, hogy öt percig az egyik részen, nyolc percig a másikon, tíz percig a harmdik körön locsol, egymás után.
A gyepet rotoros szórófejjel, mp rotátorral vagy spray fejjel is lehet öntözni. Egy körre azonban csak egyféle fej tehető. A cserjék és évelőágyak öntözése lyukakkal ellátott csepegtető csővel történik (öntözős berkekben ezt egyszerűen csak csepicsőnek hívják). De figyelem, ez egy speciális, lyukas cső, ami csak nyomás hatására engedi ki ki a vizet, így nem elég egy műanyag csövet házilag kilyuggatni. Mindegyik típust megtaláljuk a márkák kínálatában, a legismertebbek a Toro (és talán a legdrágább), a Hunter, és a Rainbird. Minőségi különbség nem nagyon van köztük.
Rotoros szórófej: egy sugárban locsol tetszőleges szögben, 0-360°-ban, nagy hatótávolságú, nagy vízfogyasztású, azaz egy körön belül csak kevés fejet helyezhetünk el, így valószínűleg több körös lesz a rendszerünk
MP rotátor: több sugárban locsol, 0-360°, kedvező vízfogyasztású, így több fejet lehet azonos körre helyezni,
Spray: a beállított körcikk területet folyamatosan locsolja, előnye, hogy alacsony nyomáson is üzemelnek, de a hatótávolsága rövidebb, a kisebb gyepfelületek öntözésére használják
A legtöbb öntözőrendszer hálózati vízről üzemeltetett. Kút és ciszterna esetén szivattyú kell hozzá, egy megfelelő vezérlő automatikával. Így nem ég le a szivattyú, ha nincs benne víz. Márpedig természetes víz egyre kevesebb van, azaz egyre kevesebb eső esik, amikor kellene (máskor meg sok, ami nem fér bele a tartályba), így sok ciszternás rendszert muszáj hálózatból tölteni. Sajnos azt kell mondani, hogy a ciszterna beépítésének megtérülése erősen megkérdőjelezhető.
Nincsen rendszer mágnesszelep nélkül
A vízforrástól a mágnesszelepig nyomás alatt van a rendszer. A mágnesszelep tulajdonképpen, olyan mint egy csap: ha a vezérlő bekapcsolja akkor kinyílik, és ráengedi a rendszerre a vizet. Víz hatására pedig működésbe lépnek a szórófejek.
A vezérlőegységet az áramforrás közelében kell elhelyezni, lehet beltérben vagy kültéren is. Vannak egy és többkörös automatikák, minél több mindent tud, annál többe kerül. Többkörösnél a köröket külön lehet programozni, azaz mindegyikre beállítható, hogy mikor induljon, hány percig öntözzön, melyik napokon. Az, hogy melyik kört mennyi ideig öntözünk, az az öntözött növénytől függ. A gyep a legvízigényesebb, ezért erre a területre kell az öntözés alatt a legtöbb vizet kiengedni. Pontos rendszernél esőérzékelőt is telepíthetünk, így esős időben vizet spórolunk.
Meddig kell locsolni?
Megfelelően telepített rendszer esetén a programozás után nem marad sok dolog, mint élvezni a szépen öntözött kertet. Tavasztól őszig locsoljunk. Hogy meddig? Ez időjárásfüggő, de novemberben már nem szokás minálunk. A fagyok előtt vízteleníteni kell, nehogy szétfagyjanak a részek, nagynyomású szivattyúval lehet kifújni a bent maradt vizet.
Mivel az öntöző legnagyobb része a föld alá telepített, rongálódás a felszíni egységeket érheti. Gondatlan fűnyírásnál sérülhetnek a szórófejek, a kutyák pedig előszeretettel rángatják szét a csepicsöveket. A hibát leghamarabb a növényeken fogjuk látni, pl. sávban száradó gyep. Ha tocsogó területet találunk, akkor elképzelhető, hogy a csőrendszer szivárog valahol, ezt kicsit nehezebb elhárítani, ugyanis fel kell ásni az adott területet, hogy megkeressük a szivárgást, és sok év távlatából lehet, hogy nem találjuk el elsőre, hogy hol is fut a cső. Nagyobb munkáknál előfordul, hogy ásóval belevágunk a csőbe, ezekre az esetekre nem árt, ha van otthon megfelelő vastagságú, és funkciójú cső, és toldó, hogy ne kelljen minden apróság miatt szakembert hívni.
Mennyi az annnyi?
Vegyünk egy átlagos 500 m2-es kertet, ahol adott a kerti vízforrás (kerti csap) és megoldott az áramellátás is. Egyszerű az alaprajza: egy kisebb és egy nagyobb gyepfelülettel, két évelő- és cserjeággyásal. Egy ilyen kert esetén hozzávetőlegesen 1.000-1.500 Ft + ÁFA/m2 összeggel számolhatunk az öntözőrendszer építésével (ez összesen 500.000-750.000 +Áfa). Láthatjuk, hogy az építés nem olcsó mulatság. De ha azt vesszük, hogy a kisebb és a nagyobb gyepfelületünket gyepszőnyeggel borítottuk szintén nem kevés pénzért, mondjuk 300m2-en, csak a gyepszőnyeg anyagára 1600 forint m2, azaz 480.000Ft, biztos nem arra akarunk hazatérni az egy hét nyaralás után, hogy kiégett az egész, és fizethetjük újra a gyepesítést. De akkor se sajnáljuk a pénzt öntözőre, ha inkább mennénk a Balatonra a családdal, minthogy otthon maradjunk kertet locsolni.
