Két hónapja kezdte növeszteni a virágait a most sárgás-zölden pompázó, hét és fél méter magas 40 éves matuzsálem növény. Sajnos bármennyire is várták, hogy egyszer virágba boruljon, a gyönyörű látvány egyben a virág halálát is jelenti, ugyanis ez a növény mindössze egyszer virágzik élete során, majd elszárad. (:/)
Minden negyven éve kezdődött, amikor még egy kis cserépben is elfért a növény. Bernáth László, a virág gazdája elmondta, hogy anno még szülei kapták az akkor még apró szobanövényt, mely az évek alatt egyre nagyobbra nőtt. Jó pár átültetés után a Bernáth család kedvence kinőtte a szobát, majd a garázst is, így a virágnagykereskedésük telephelyére költöztették. Itt egy darabig az üvegházban lakott, de mikor már több mint három méter magas és ugyanilyen átmérőjű lett a növény ismét költöznie kellett.
Jelenleg az üzlet udvarán, egy méretes dézsában díszeleg a hatalmas agávé, amely a virágszárral együtt már eléri a több mint hét méteres magasságot. Az eredetileg Dél- és Közép-Amerikában honos növény két hónapja kezdte növeszteni a virágát, majd augusztus elején elkezdett kinyílni a sárgás, tányér szerű bugavirágzat.
Az agávé
Az agávé (Agave) a spárgafélék (Asparagaceae) családjában az agávéformák (Agavoideae) alcsalád névadó nemzetsége. Számos, jól ismert sivatagi és száraz égövi faja van. Neve az ógörög agavusz szóból származik, mely előkelőt, illusztrist jelent. Ma már világszerte valamennyi trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi területen megtalálható ez az eredetligeg Dél- és Közép-Amerikából származó növény. A legtöbb faj még mindig az Amereikai Egyesült Államokban és Mexikóban él. „Tőlevélrózsás, levél pozsgás évelő. Levelei lándzsásak, az élük szúrós, a hegyük tövisesen szúrós; színük a világoszöldtől a hamvaskékig terjedhet — ez utóbbi árnyalat a párolgást csökkentő viaszos bevonatnak köszönhető. Zömök szára másodlagosan elfásodik. Végálló virágzata felálló virágszáron fejlődik ki. A virágok többnyire fehérek, némely fajok virágai sárgás vagy zöldes árnyalatúak.“ A száraz éghajlaton élő pozsgás jól viseli a hőséget és a tűző napot, de a legtöbb faj a néhány fok mínuszt is kibírja . Ugyan lassan növekszik, viszont annál nagyobbra, így a több méteres magasságot és átmérőt is elérheti egy egy kifeljett egyed. Mexikó őslakói egyes források szerint már 9000 éve termesztették az agávét, és számtalan módon felhasználták azt. Ma is léteznek olyan recepteket, amelyekről azt állítják, hogy az aztékoktól származnak. Napjainkban az agávé ligismertebb felhasználási módja, hogy agávészirupot vagy pedig agávélikőrt, azaz mezcalt készítenek belőle.
A virágzó agávé halála
Vannak olyan agávéfajok, amik évente virágoznak, ám a legtöbb csak egyetlen egyszer az élete során. Több éves korában a tőlevélrózsa közepén hatalmas virágzatot fejleszt, majd a magok beérése után a vegetatív test elpusztul. Egyes fajok már 8–10 évesen virágoznak, ám némelyik példánynál, erre 30–40 évet kell várni.
A miskolci Észak-Kelet Flóra virágnagykereskedés udvarán díszelgő példány is az utóbbiak közé tartozik, így nagyon sokáig várta Bernáth László üzletvezető, hogy elérkezzen ez a pillanat. Azonban sajnos ez egyet jelent a virág halálával is, mert mikor a virágait elhullajtja az egész növény elszárad majd. Maga a virágzás körülbelül két hétig tart, és a növény magjai csak ez után alakulnak ki. A kereskedésben szeretnék majd magról szaporítani a növényt.
A miskolci agávé alsó virágai már elkezdtek elszáradni, de a hét végéig még biztosan meg lehet nézni ezt a pompás látványt nyújtó hatalmas pozsgást. Már eddig is rengetegen érkeztek az ország egész területéről, hogy megcsodálják, és voltak aki külföldről jöttek csak azért, hogy láthassák ezt a botanikai érdekességet. A kereskedés dolgozói szerint naponta körülbelül félezer ember jár a csodájára.
Mivel tudták, hogy a növény minden energiáját felemésztő virágzás az agávé végét jelenti, így tíz évvel ezelőtt leválasztottak róla egy sarjat. Ennek köszönhetően a botanikai csoda újra megismétlődhet majd hazánkban, azonban erre még több tíz évet kell várni.
Bernáth László szerint, bár az országban sokan tartanak agávét, azért olyan ritka a virágzása, mert mikor húsz éves korára már hatalmasra nő, nem bírják mozgatni a növényt. Ezért azt kint hagyják télire is a szabadban, és általában kifagy. Nekik is nagy munkát jelentett, hogy ennyi éven át életben tartsák a példányt. Több emberes feladat volt, hogy békával mozgatva mindig megtalálják neki az ideális helyet.
Aki szeretné megcsodálni a hatalmas, virágokkal teli, ritkaságszámba menő agávét, az látogasson el a hétvégén Miskolcra. A Szeles utcai virágnagykereskedésben sok szeretettel várják a látogatókat. A tulajdonos szeretné, hogy minél többen láthassák a virágzó növényt, ezért még a nyitvatartási időn túl is nyitva állnak a kapuk az érdeklődők előtt.
