Kavicskert, szárazkert, sziklakert?
Huhh, nehéz ügy már az is, minek nevezzem ezt a kerttípust. Nincs egyetlen jól bejáratott szavunk rá, maradjunk a kavicskertnél, le is írom miért.
A sziklakertnek a nagyobb méretű terméskő tömbökből kialakított dombszerűséget nevezzük, amit legtöbbször fénykedvelő, szárazságtűrő növényekkel alakítanak ki, de építhetünk több örökzöld alkalmazásával alpesi-stílusú, hangás kertet is. Tehát nem építési törmelékből és rossz minőségű földből emelt térdmagas dombocskát, aminek a tetejére odadobnak három darab kerítésből bontott betondarabot. Ez valami más.
Egy jól sikerült sziklakert – forrás: Pinterest
A szárazkertnek inkább a kelet ázsiai meditációs kertek egyik fajtáját nevezzük, amiben nagyon kevés növényt telepítenek, a hangsúly inkább a köveken, a kaviccsal burkolt felületen van. Naponta gereblyézik különböző fejméretű gereblyével, időről időre új geometriát adva az egyébként szinte teljesen statikus kertrésznek.
A kiotói Ryoan-Ji szárazkertje – forrás: wikipedia
A kavicskert mindkettőhöz hasonlít, de egy egészen más hangulatú kialakítás. Jellemzően apró kavics felületű, de nagyobb kőtömböket is tartalmazhat; ha sík területen építjük, melegkedvelő növényeket ültessünk bele. Ha a kavicskert öblös, akkor a mélyebben fekvő részen szárazságtűrő, azaz a nagy esőzések idején összegyűlő nagyobb mennyiségű nedvességet is felszívó növények közül válogass.
Lássunk példákat:
Autóbeálló kavicskert - forrás: AG Sedum
Mikor építsünk kavicskertet?
Burkolt autóbeállók mentén, ahol túl szűk sáv áll rendelkezésre nagyobb méretű növényeknek. Akár az autók keréknyoma közötti rész is tökéletes lehet, alacsony pozsgásokkal (Sedum, Saxifraga) és díszfüvekkel (csenkesz/Festuca, fényperje/Koeleria).
Ha mániánk a mediterrán kert, akkor egy nagyobb felület is kialakítható, szegély nélkül épülő kavics járófelület közötti részre jöhetnek a levendulák, zsályák/Salvia, rozmaringok/Rosmarinus, leanderek, ezüstfák/Eleagnus, cipruskák/Santolina, buxusok, macskamenta/Nepetha.
Ha egy árnyékos kertrészben már semmi, de semmi nem segít, és elegünk van a pucér föld látványából, jöhet a kavicsok közé árnyékliliom/Hosta, páfrányok/Dryopteris, Asplenium, Matteuccia, esetleg sások/Carex.
Ha a divatos szukkulens/pozsgás kertet szeretnénk, akkor varjúhájak/Sedum, kőtörőfüvek/Saxifraga, pálmaliliomok/Yucca között süllyesztett cseréppel őszig az agávék, aloék is kikerülhetnek.
A kavicskertet esőkertként is kialakíthatjuk, ha nagy esők után rendszeresen áll a víz a kertben, ekkor egy gödrösödést kell ásni, ami összegyűjti a felesleges vizet és a növények segítségével elszikkasztja.
A kavicskert kialakításának lépései
Mielőtt előveszed az ásót, tervezz! Válassz kavicsot! Döntsd el, hogy gömbölyded folyami kavicsból, vagy szögletes zúzalékból akarod kialakítani a burkolatot. Gondold végig, milyen méretű kavicsok mutatnának jól. Egy, vagy több méretet szeretnél? Milyen színek mutatnak majd jól a tervezett növényekkel és a házad/kerítésed színével? Menj el egy tüzép telepre / bányába, ahol meg tudod nézni, miből válogathatsz. Keresd a nagy méretű köveket is, mert ezekkel szebb eredményt érsz el, változatosabb és természetesebb lesz a felület.
Kavics, de milyen?
A kertépítésben kavicsnak a lekerekített köveket nevezzük, ami természetes módon elsősorban folyami kavics, a víz sodra alakította ki (ezért ezek a legelterjedtebbek kerti tó kialakításakor). Ma már géppel kerekített kavicsok is vásárolhatók, ezek bányászott kövekből készülnek.
A köveket osztályozzák méret szerint (2-4, 4-8,8-16,16-32 stb, ahol a legnagyobb méret a rosta legkisebb méretét jelöli milliméterben, azaz a 16-32-es kavicsban is találsz 32 milliméternél hosszabb kavicsot, az is át tud esni a rostán, de 16-osnál kisebbet nem. A nagyobb méretű kavics neve kulé is lehet). A nagyobb köveket görgeteg kő, kerti kőtömb, meddő néven keresheted.
Attól függően, honnan származnak a kavicsok, eltérő színűek lehetnek. A folyami kavicsok általában vegyesen szürkés-barnás-vöröses színűek. A géppel lekerekített díszkavicsok között a hófehértől a szénfeketéig minden megtalálható.
A szögletes kövek neve a zúzalék, vagy zúzottkő. Kis káosz itt is van, klasszikusan a mészkő zúzalékot hívták zúzottkőnek, de most már andezit, bazalt zúzalékokat is árulnak ezzel a névvel. A különbség a kövek színe, a mészkő a fehér, az andezit a középszürke, a bazalt a sötétszürke. A méret szerinti osztályozás megegyezik a kaviccsal, épp csak a kulét kell elfelejteni, mert itt még nagyobb mérettartományig osztályoznak. Akár hasított kőből, vagy sziklából is dolgozhatsz, nézd meg a 13. kerületi Dráva sétány kavicskertjét a galériában.
Kavicskerthez keresd a mosott köveket, ez nyilván tisztított és porszemcséktől mentes.
Budapest, 13. kerület, Dráva sétány - kép: saját
Indulhat a munka!
- Területelőkészítés: Alaposan ásd fel a tervezett kavicskert területét, szedj ki minden gyomot, és javítsd a talajt szerves trágyával, gereblyézd el. A végső terepszint alatt 5-10 centiméterrel legyen most a terep.
- Teríts egy réteg geotextíliát a felületre, ha szükséges pótolni, a textília rétegei jól fedjék át egymást (legalább 30 centire). Tűzd le a talajba.
- Helyezd el az előzőleg jól belocsolt növényeket leendő helyükre, számolj azzal, hogy mekkorák lesznek a kifejlődött növények, maradjon hely a fejlődésükhöz.
- Vágd be a geotextilt a növények helyén, majd ültesd be a növényt. Hajtsd vissza a geotextilt szorosan a gyökérnyakhoz, majd locsold meg alaposan a növényeket.
- Jöhet a kavics! 5-10 centiméter vastag réteggel számolj! Ennél kevesebbnél rendszeresen kibukkanna a geotextil.
+ Bónusz lépés: jöhet a játék a nagyobb kövekkel. A legszebb (és legtermészetesebb) hatást akkor éred el, ha különböző méretű kövekkel dolgozol.
Ha kérdésed van, kommentelj, ha tetszett, oszd meg! Ha kavicskertet építettél, küldj képet!
