Kicsi, puha, szőrös és úgy sípol, mint egy gumikacsa. Nem lehet, nem beleszeretni abba, ahogy kotor az apró kis lábaival, és mindent megszaglászik a rózsaszín konnektor orrával. Ő a minnesotai törpemalac. Az ELTE Etológia Tanszéke számukra keres megfelelő befogadókat, akik segítenek többet megtudni a malacok viselkedéséről.
Nyáron tették közzé a felhívást, miszerint felelős nevelőket keresnek a kísérlethez, akik örökbe fogadnának egy kis malacot, és nevelnék, tanítanák, valamint folyamatos megfigyelés alatt tartanák őt. Akkora volt az érdeklődés, hogy a 10-15 gazdira váró házi kedvencre több, mint ötszázan jelentkeztek.
A törpemalacok intelligencia-vizsgálata
Biztos te is hallottál már róla, hogy a delfinek, a kutyák és egyes majomfajok egészen okosak, és képesek számtalan dolgot megtanulni az embertől, és azt később alkalmazni. Azt viszont már lehet, hogy nem tudtad, hogy a hollók, a méhek, az elefántok és a malacok is az intelligens, tanulékony állatok közé tartoznak.
Éppen ezért az ELTE Etológia Tanszékének új projektjében most azt vizsgálják a kutatók, hogy mennyire értelmesek, milyenek a szociális képességeik, és mennyire tudnak hatékonyan kommunikálni, a házi kedvencként nevelt törpemalacok.
A társállatként tartott törpemalacok száma világszerte ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években, hála annak, hogy ezek az állatok tiszták, tanulékonyak, válaszkészek és alkalmazkodók. Az ELTE programjának lényege, hogy fiatal malacok vesznek majd részt, a családi kutyákkal végzettekhez hasonló etológiai vizsgálatokban. Ezek segítségével bepillantást nyerhetnek a magatartáskutatók a társas viselkedésük és kommunikációs képességeik részleteibe. Éber állapotban elvégzett funkcionális MRI vizsgálatok segítségével pedig még árnyaltabb képet kaphatnak arról, hogy mi is járhat egy malac fejében.
Kutya helyett, vagy mellé befogadnál egy ilyen kis malacot?
Hogyan kommunikálnak az állatok?
Az ELTE vizsgálatának célja, hogy minél többet megtudjon az állatok, jelen esetben a törpemalacok viselkedéséről. A magatartáskutatók régóta vizsgálják az állatok intelligenciáját, a kommunikációs képességeiket, valamint hogy hogyan viselkednek az emberek társaságában. Egy egész tudományág foglalkozik ma már ezzel, amit etológiának neveznek.
Számtalan állatfajt tanulmányoztak már, hogy megtudják, pontosan hogyan is kommunikálnak egymás között és más fajokkal. Hogy mennyire fejlett a jelrendszerük és hogy milyen esetben használják a különböző szignálokat.
Ezért kommunikálnak
Az eddigi kutatások alapján, az állatfajok igen korlátozott jelzést használnak, az emberhez képest. Néhány faj azonban kimagaslóan intelligens a többihez viszonyítva, és hatékonyabban kommunikálnak, akár az emberekkel is, valamint nagyon tanulékonynak bizonyultak.
Az ELTE kutatói már korábban is végeztek a törpemalacokéhoz hasonló kutatásokat, más állatokon. „Teljes egészében hasonló kutatást kutyákon végeztünk. Bár farkasok viselkedésével is foglalkozott a Tanszék, kihelyezésük nem családokhoz, hanem a Tanszék kutatóihoz történt. Falkaállatok lévén ez a befogadás pedig csak meghatározott ideig, nem pedig élethosszig tartott. Velük fMRI vizsgálatok elvégzésére nem volt lehetőség.“ – mondta Lovas Melinda, a kutatáson dolgozó doktorandusz.
Hogyan választják ki az 500 jelentkezőből, a tíz tökéletes örökbefogadót?
Hatalmas volt az érdeklődés a kutatás iránt, melyben 10-15 malac vesz majd részt, miután a kutatók megtalálták az ideális jelentkezőket, jelenleg is tart a kiválasztási folyamat. Ez ELTE munkatársa, Lovas Melinda kifejtette, hogy „a jelentkezők válogatása az általuk elküldött motivációs levél, majd egy kérdőív alapján történt. Ezután telefonos majd személyes elbeszélgetésre hívtuk meg őket. Az ideális jelentkező kertes- vagy kertkapcsolatos házzal, autóval rendelkezik, könnyen meg tudja közelíteni a Tanszéket, rugalmas munkabeosztásban dolgozik (akár otthonról), és a lehető legtöbb időt tudja együtt tölteni törpemalacával“.
A kis malacokat 4-8 hetes korban vehetik majd magukhoz a kutatásban résztvevő nevelők. Befogadói szerződéssel, oltva, féregtelenítve és mikrocsippel ellátva kerülnek a gazdához az állatok. Az ELTE kutatói tartási és nevelési tanácsokkal is segítik a felkészülést az új jövevényre, illetve a későbbiekben is folyamatosan rendelkezésre állnak majd, bármilyen felmerülő probléma esetén.
A feladat, hogy a befogadott malacokat a lehető legnagyobb mértékben szocializálják a gazdik. A cél, hogy a malacot társállatként, „kutyaszerűen” tartsa és nevelje a befogadója. Fontos, hogy az állat hozzászokjon a környezetváltozáshoz, sok és sokféle emberrel és akár más állatokkal is találkozzon, megtanuljon odafigyelni az emberi kommunikációs jelzésekre. Szeretnék, ha az állat a szociális ingerekben gazdag környezetben nevelkedés eredményeképpen minél több élethelyzetben nyugodtan, komfortosan érezné magát.
Az a legideálisabb, ha kerttel rendelkező otthonba kerül a malac, mert keveset alszik és igen aktív, a kertben jobban el tudja foglalni magát, mint egy lakásban. Utóbbiban is tartható, de ott több figyelmet igényel.
A szociális ingerekben gazdag nevelés mellett, a gazdáknak vállalniuk kell, hogy folyamatosan együttműködnek az ELTE munkatársaival, hogy részt vesznek az etológiai vizsgálatokon, valamint hogy átlagosan heti egy alkalommal beviszik a malacot a Tanszékre, hogy ott felmérhessék a kutatók a fejlődését.
Rendszeres ’malac-találkozót’ is szerveznek majd az egyetem dolgozói, hogy egymással is ismerkedhessenek mind a malacok, mind pedig a befogadók, akik így megoszthatják tapasztalataikat.
Koca malac a picikkel
Mi lesz a vizsgálat után a malacokkal?
Amikor a malacok elérik a 6 hónapos kort, két lehetőség közül választhatnak a nevelőszülők. Az egyik, hogy az ELTE egyik munkatársának gödöllői vadasparkjába, kifejezetten számukra kialakított helyre kerülnek az állatok, ahol a Tanszék dolgozói folytatják a malac intenzív szocializációját, tréningezését és további viselkedéses és MRI vizsgálatait.
De természetesen, ha beleszerettek a gazdik a törpemalacba, akkor meg is tarthatják őt. Hiszen fél év alatt a kis állat is megszereti a nevelőit és a környezetét, szóval a legjobb neki, ha nem szakítják ki onnan. „Olyan befogadókat szeretnénk kiválasztani, akik várhatóan életük végéig megtartják majd malacaikat“- mondta a kutatási munkatárs. Ebben az esetben viszont továbbra is együtt kell működnie a nevelőnek a kutatókkal, hogy nyomon követhessék az állat fejlődését.
Ha valaki vitt haza egy malacot, vagy tud ilyenről, jelentkezzen, szívesen követnénk a történetét itt a Gardenistán, akár videóban is.
Fotók: Pixabay
