Ugye te is ismered a vadgesztenyefát (Aesculus hippocastanum)? Tudod, ez az a növény, melynek terméséből Geszti Esztit meg Gesztenye Gusztit készítenek az óvónénik a gyerekekkel, és amelyre nagyon kell figyelni, hogy ne egyék meg, mert mérgező, szemben szelíd társával, amit sütve fogyasztunk a hideg időben. Az Index érdekes cikket hozott róluk a minap: mégpedig, hogy a fák túl korai, őszi virágzása rendellenes jelenség, merthogy hónapokkal később, tavasszal kellene csak virágba borulniuk.
Akkor mégis mi az oka a virágzásnak?
Az aknázómoly. Tudniillik ez az apró, vélhetően Amerikából idehurcolt rovar a gesztenye leveleire petézik, majd a kikelő lárvák belerágják magukat a levelekbe, a lombozat pedig emiatt már nyár közepén lehull. „Ezért látni már júliusban, augusztusban őszi képet mutató gesztenyefákat: míg a többi fa javában zöldell, az aknázómollyal sújtott gesztenyék a lombjukat hullatják, körülöttük bokáig áll a megsárgult levél. Ezek a megzavarodott fák borulnak aztán virágba ősszel. Az indokolatlan lombhullás után a fa arra a következtetésre jut, hogy túl van az őszön és a télen, így elkezdheti a tavaszt” – írják. Igen ám, de a fa emiatt legyengülve kezdi a tavaszt, és megy minden épp ugyanúgy, mint az előző évben, míg aztán a fa végül teljesen elpusztul a végkimerülésben.
A gesztenye termése ismerős, ugye? Forrás: Pxhere.com
Az aknázómoly ellen nehéz küzdeni, de mint azt Bardóczi Sándor tájépítész a lapnak elmondta, kifejlesztettek ellene egy injektálásos eljárást, amely során az aknázómolyt irritáló szert a vízkörforgásba injekciózzák be, így nem kell permetezni. Egy nagy fánál az injekció 15-20 ezer forintba kerül.
Öröm az ürömben
A hosszú nevű vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) nem az összes gesztenyefajt támadja: csak a közönséges vadgesztenyére (Aesculus hippocastanum) utazik, a többit békén hagyja. Persze, ez nem nyújt nagy vigaszt a veszélynek kitett gyönyörű, védett vadgesztenyesoroknak, amikből pedig akad jó néhány Magyarországon: van belőle Lipóton, Keszthelyen vagy Zalában, a Zichy-kúria parkjában is.
A Gödöllői Királyi Kastély gesztenyesora a pirosvirágú/korcs vadgesztenye (Aesculus x carnea Briotii) fáiból állnak, melyet az aknázómolyok nem, más betegségek viszont megtámadtak: 2013-ban kiderült, hogy lassú pusztulásukat egy Magyarországon addig nem jelentett kórság (Pseudomonas syringae pv. aesculi) okozta. Szóval sajnos ezek a fajok sem mentesek teljesen a megbetegedésektől, ám talán ritkábban kínozza őket ez a kór, mint amilyen sebességgel az aknázómolyok dolgoznak. Így a fasorok érdekében, a majdani csere lehetőségét megvizsgálva talán érdemes lenne már most ültetni ezekből a fajokból, hogy a végső pusztulás után ne maradjunk árnyék és fák nélkül mindenhol – mint ebben az esetben.
