Egy új trend érte el Magyarországot. Sorra jelennek meg a városban a biodiverz növénykiültetések és a biodiverz zöldtetők. Jó ez nekünk? Miért? Igen, ez egy szuper jó és trendi dolog, amit külföldön több országban is egyre inkább elterjedt az elmúlt években és lassan nálunk is. Lehet, hogy ti is észrevettétek a Margit-szigeten vagy Nehru-parton, esetleg a felújított Rakparton járva, vagy a BAH csomópont villamosmegállójában, hogy nem megszokottan néznek ki a zöldfelületek. Sok a virág és a díszfű, random módon összeültetve, de mégis, az összkép csodálatos és lenyűgöző. Aztán lehet, hogy láttál elhanyagoltnak hitt zöldtetőket, ezeket többnyire irodaházak, bevásárlóközpontok tetején építik.

A Green House biodiverz zöldtetőjén ilyen virágos rét van – Fotó: Deep Forest

Nemrégiben volt alkalmam meglátogatni egy biodiverz zöldtetős irodaházat a HuGBC szervezésében. Nem új dologról van szó, a Green House projekt 2012-ben készült el. A szuper zöld épületről több helyen is olvashattok. Engem a zöldtető érdekelt, ahová a szintén biodiverz belsőkert végigjárása után felmentünk. A tetőtéren éppen volt egy kiadásra váró iroda-helység, így a zöldtetőre is kimehettünk.

Ami elsőre meglepett, hogy törpefenyőt is ültettek a tetőre. Majd közel mentem és láttam, hogy itt corten gyűrűvel egy kicsit megmagasították a talajt, így egy cserje is vígan elél a száguldozó autók felett több tíz méter magason a kb. 20 cm vastag talajban.

A díszfüvek közé törpefenyőket is ültettek- Fotó: Bognár Emese

Hány centi?

Először tisztázzuk a fogalmakat. Fenntartási igényük szerint három féle zöldtető létezik: intenzív, extenzív és félintenzív. Az intenzív tetőkertet úgy képzeld el, mint egy általános rendes kertet, burkolatokkal, növény- és gyepfelületekkel, akár kisebb fákkal is. Ezt ugyanúgy rendszeresen öntözni kell , gyomlálni, mint a rendes talajszinten lévő kertet. Ilyen pl. a West End tetőkertje. Ezeknél a termőréteg akár 150 cm vastag is lehet, ami egy fa gyökérzetének szükséges. Az extenzív zöldtetők minimum 8 cm termőrétegen alakíthatók ki, szárazságtűrő, fényigényes növényekkel, többnyire varjuhájakkal (Sedumokkal), öntözni nem kell, így akár a burkolat is hiányozhat. Ez lehet lapos és döntött tetőkön, akár egy kukatároló tetején, vagy egy óriás bevásárlóközpont funkciótlan tetején. Előnye, hogy a városban egy biológiailag aktív, zöldfelületet ad, vizet nyel el és párologtat, tehát a városi meleg kialakulása ellen dolgozik. A félintezív a kettő között van. Ezeknél a termőréteg 20-30 cm vastag, már igénytelenebb évelőket is lehet bele ültetni, de a nagy nyári szárazság idején locsolni kell.

Ezek a virágok a tetőn is jól érzik magukat – Fotó: Deep Forest

A Váci úthoz közeli irodaház zöldtetőjén a törpefenyőt leszámítva olyan, mintha egy vadvirágos mező egy szeletét kivágták volna és mérnöki pontossággal ráhelyezték volna a tetőre. Sok-fok fűféle, és kirándulásokról ismert kis virágok tömegére csodálkoztam rá. Engem meggyőzött. Na de ez ettől még miért biodiverz?

A biodiverzitás, biológiai sokféleséget jelent, ami a természet egy alap jellemzője. Nemcsak a fajok sokféleségét, de a genetikai sokféleséget is jelenti és még sok szintje van, amivel a biológia foglalkozik. Arról már évtizedek óta hallani, hogy a biodiverzitás a Földön aggasztóan csökken. Konkrét állat- és növény fajok pusztultak ki és vannak veszélyben. A súlyosan veszélyeztetett fajok listája (CR – Critically Endangered), a Vörös Lista, évről évre nő. 2014-ben 4568 állat és növény szerepelt a listán, míg 1998-ban csak 1763. Nem véletlen, hogy a 2014-es brazil foci VB kabala állata, a Brazíliában őshonos és veszélyeztetett háromöves tatu lett.

Az egyes területek fajgazdagsága azért csökken, mert az ott élő állatok élettere leszűkül, a természet már csak kis szigetekben jelenik meg, nem egybe függő nagy természetes területként (esőerdő). Ez nehezíti az állatok párválasztását, a táplálékhoz jutását.  Mindez köszönhető a közvetlen és közvetett emberi tevékenységnek, a népességnövekedésnek, a mezőgazdasági területek növekedésének, a légszennyezettségnek stb.

De mit tehetünk ellene?

A biodiverzitás csökkenésének megállítására nemzetközi szintű intézkedések vannak, az Európai Unió egyik kiemelt célja. Nem véletlenül, a megapoliszok foggal-körömmel igyekeznek még zöldebbé tenni az épített környezetet. London a 2050-es Infrastruktúra Tervben a zöld infrastruktúra hosszú távú, átgondolt fejlesztését ugyanolyan fontosnak veszi, mint a közlekedés, víz, energia, hulladék és digitális infrastruktúra ellátás fejlesztését. Ide tartoznak a meglévő zöldfelületek, zöld tetők, utcafásítások, esőkertek stb. Mert ők már belátták ezek jótékony hatását: egészségesebb élet, több gyalogos és biciklis út, folyók áradásának csökkenése, tisztább levegő, jobb vízminőség, nagyobb biodiverzitás, hűvösebb városi környezet.

Szóval ezért jó és mindannyiunk érdeke, hogy a biodiverz zöldtetők és növényágyások nálunk is elterjedjenek. A biodiverz zöldtetőknek nagy szerepük van a városi zöldfelületek növelésében, hisz ha már annyi területet beépítettünk, akkor marad a tető, amit még a természet visszakaphat. És ha ezt úgy alakítjuk ki, hogy többféle növényfajt alkalmazunk, akkor ezeken több állat fog megjelenni. Itt fognak táplálékot és búvóhelyet találni rovarok és madarak.

Elszórtan találni sziklákat, faágakat, ahol a rovarok elbújhatnak – Fotó: Bognár Emese

A Green House-nál ezért gondoltak a heterogenitásra, vannak kisebb dombok, kavicsos, homokos, köves és sziklás részek is, egy-egy korhadó faág. Ezek különböző állatoknak kedveznek. Itt körülbelül hatvan növény fajt ültettek ki, összesen 3000 növényt, amit még egy magkeverékkel történő felülvetés követett. A talajélet beindulását mikorrhiza gombákkal segítették és a rovarokra gondolva rovarszállót is telepítettek.

Az összeválogatott növényekben közös, hogy nagy tűrőképességűek, bírják a tűző napsütést és a nyári szárazságot. Ellenáll a tetőn olykor zord időjárásnak. Fenntartása minimális, kora tavasszal egyszer teljesen visszavágják, majd havonta egyszer ellenőrzik, és az invazív fajokat kiszedik. Telepítési költsége megegyezik a varjúhájjal beültetett extenzív zöldtetőével, ahol csak egyféle növényt használnak, így az nem is fog annyi állatnak élőhelyet biztosítani.

Amúgy biodivez zöldtetőből is több van Budapesten.  Az Örs vezért terén az Ikea tetején, valamint az Alkotás Point Irodaház tetején. Ha tudtok többről is kommentben írjátok meg nekünk.

Az Örs vezér téri IKEA tetején is biodiverz zöldtető van – Fotó: Deep Forest

A séta végén, mikor a zöldtetőről faggatóztam, mások is füleltek és bizony megjegyezték, hogy ez itt már pedig gyom, és ez is, és ez is… Én meg csak magamban szomorkodtam. 🙁 A túravezető mondta, hogy bizony a bérlők is eleinte kifogásolták, hogy hát ez meg miért így néz ki? De egy tájékoztató füzet átvarázsolta az ökotudatos cégek dolgozói számára a ronda gazos zöldet egy trendi város feletti virágos rétté.

Ősszel inkább a díszfüvek hangsúlyosak – Fotó: Bognár Emese

A biodiverz zöldtetők egy teljesen más megközelítésű kertek. Itt nem három centiméterre vágott fémszegéllyel körbekerített gyepről van szó, sem az egyenként nevelgetett virágocskákról az előkertben. Ez egy élőhely, még ha mesterségesen is létrehozott. De inkább közelebb áll egy természetes réthez, ahol özön fűféle és vadvirág nő kedve szerint csoportokban, vagy magányosan. És mégis szép. Mondhatni: mesterséges természet.

Tudtad?

A Millennium óta a biodiverzitás védelmének világnapja is van, minden év május 22-én nemzetközileg hívják fel a figyelmet a biológiai sokszínűség fontosságára. Magyarországon először csak 5 évvel később, 2005-ben rendeztek a biodiverzitás világnapja kapcsán programokat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Pedig ekkor már a Biológiai Sokféleség Egyezményt 13 éve 1992-ben elfogadták. Céljuk pedig a biodiverzitás csökkenésének mérséklése, a biodiverzitás csökkenésének megállítása.

Címlap fotó: Deep Forest



Címkék: