Klasszikus (itt a “kegyetlenül elcsépelt” szinonimája) életesemény; nagymamák, édesanyák és nagynénik könnycseppjeinek garantált előcsalogatója a karácsonyi asztalnál meglepetésszerűen előkapott eljegyzési gyűrű. A nagy öröm mellett hatalmas balhékockázat is egyben, mert ha nincs jól előkészítve az esemény, benne maradhat a pakliban a nemleges válasz lehetősége.
Menjünk tehát biztosra, urak! Legyen ez az első, kapcsolatotokat hivatalossá tevő lépés elegáns, kedves és őszinte. Akkor tud szép lenni az esemény, ha nagyon jól ismered szíved választottját.
A karácsonyi asztalnál való, ünnepélyes, szép inges, torokköszörülős, előregyártott három mondatos megoldás abban (az egyébként gyakori) esetben működik, ha tudod, hogy a hölgy családja erős kapcsokkal és/vagy nagy hagyományokkal, napi, heti és havi rendszerességű eseményekhez kötött találkozásokkal tartja együtt a tagokat. (Például vasárnapi ebéd pontban egykor, születésnapok és névnapok köszöntése előző nap este, egyházi ünnepek együtt…)
Ebben az esetben nagy eséllyel működik majd a karácsony esti átadás és így annak gondos előkészítése is megér minden percet.
Igen, kell hozzá virág is.
Akár már csak a boldog igen bejelentése történik az asztalnál, akár a szülők megkérdezése is része az eseménynek, illik virágot vinni a kiválasztottnak és az örömanyáknak is.
A lánykérés mellé egyértelműen romantikus csokor dukál. Lágy szirmok, illatos virágok, pasztell színek – minden jöhet, amit, mondjuk, egy klasszikus menyasszonyi csokorban el tudnál képzelni, de a mostani trendekkel ellentétben én ezt akár teljesen zöldmentesen képzelem el. Legyen akár púderdoboz vagy habos sütemény hatása. Ez egy olyan alkalom, ahol nem eshetsz túlzásba a romantikával.
A leggyakoribb – és valójában általában helyes – választás a rózsa. A legklasszikusabb romantikus virág, majdnem minden hölgy szívéhez közel áll. Ma már – hála a csodálatos angol nemesítő hagyományoknak és a hazai termesztők lelkesedésének – ezernyi fajtából választhatunk. Karácsonykor nyilván nem a júniusi dömping adott, de így is zavarba ejtő a választék.
Színben – ha családi körben leszünk – maradjunk inkább a pasztelleknél. (Tartsuk azért észben, hogy a vörös is kell majd – a kettesben töltött estéken vagy barátok között ünnepelve meglobogtathatjuk majd ezeket is.) A pasztell rózsaszíneket, tört fehéreket és vajszín vagy barack árnyalatokat szépen keverhetjük a most nagyon divatos pünkösdirózsával, tulipánnal, liziantusszal vagy fréziákkal. Csokrot vigyünk az örömanyáknak, dobozba rejtett gyűrűt a kedvesnek.
PS:
Ha a család társadalmi beágyazottsága megkívánja, nem kerülheted el a nyilvános eljegyzési bankettet sem. Ezzel érdemes számolni. Ha azt vetted észre, hogy a családi születésnapok nagy nyilvánosságot kaptak, és a barátok mellett az üzletfelek is megjelentek, akkor számíthatsz rá, hogy az esküvőtök is több körös ünnep lesz. Az eljegyzés és a házasságkötés között gyakran mini-esküvő jellegű eljegyzési partit kell tartani, melyre ismét virággal illik készülnöd majd, és melynek dekorációjába már nyilvánvalóan be kell vonnod a párodat és valószínűleg leendő anyósodat is, mert az ő házuk, vagy az általuk választott helyszín lesz otthona az eseménynek.
Haladóknak:
Ha ismered a kedvenc virágát, vagy akár az örömanyákét, és ez véletlenül sem rózsa vagy tulipán, akkor mindenképpen erre alapozz választáskor. Ha még mindig bizonytalan vagy, egy kedvenc illat, ruhadarab vagy szín is nyomra vezetheti a virágkötőt, aki majd segít neked megjelenni.
Felsőfok:
Ha tudod, hogy nem lenne boldog a gondolattól, hogy a családi asztalnál leped meg a nagy kérdéssel, inkább ne most tedd. Legyen akkor majd a gyűrű átadása inkább személyes esemény, egy kettesben töltött szép napnak része. (Ez egy másik cikk témája lesz – mert ebben az esetben sem árt a virág. )