Nincs kerted? Nem kifogás! – Alternatív termesztési módszerek a nagyvilágból

A talaj fontos, a talaj szép, a talaj életet és támaszt ad, táplál, véd és befogad. A talaj meghatározza a termés minőségét, zamatát. Ha nincs jó talaj, nincs jó termés, készpassz. Illetve….

Szögezzük le: borzasztó nagy a baj. A Föld szárazföldi területeinek mindössze 12%-a alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Az összes többin vagy lakunk, mégpedig egyre inkább óriási kiterjedésű, sűrűn lakott városokban, vagy hiányoznak róla a hagyományos mezőgazdaság alapfeltételei (víz, hőmérséklet, termőtalaj). Az említett 12 alkalmas százaléknak pedig csaknem a felét szépen felzabáltuk magunk alól az elmúlt 50 évben. A nagyüzemi mezőgazdaság, a rutinból végzett, helytelen talajmunka, a műtrágyák és növényvédő vegyszerek gondolkodás nélküli használata sajnos megtette hatását. Folyamatosan csökken a termésminőség és a mennyiség sem az igazi már, őrült gyorsan ki kell találni valamit, ha nem valami halott kőmorzsalékot akarunk örökül hagyni az unokáinknak.

Mielőtt azonban kitörne az általános mindmeghalunk, azt azért ne felejtsük el, hogy az ember amúgy csodálatos (is tud lenni). Egy csomó jó példa van arra, hogy egészséges és megfizethető árú élelmiszert nemcsak szántóföldön/konyhakertben/ültetvényben lehet előállítani. Az inhabitat.com összegyűjtött egy rakás olyan területet, ahol már évek óta sikerrel folyik az alternatív termesztés. Utánajártunk, tovább nézelődtünk, összefoglaljuk.

Nagyvárosok: vertikális farm, aero- és akvapónia

A 21. század egyik slágere a szuperhelytakarékos vertikális farm – az elmúlt években Dél-Amerikától Kelet-Ázsiáig számos nagyvárosban kísérleteznek már ezzel a technológiával. Az itt megnézhető videóban egy newarki (New Jersey, USA) példát mutatunk nektek. Régebben lézerharcok helyszíne volt az az egykori ipari csarnok, amelyben az AeroFarms munkatársai ma már 2800 négyzetméteren, 9 méteres magasságig nevelnek zöldségnövényeket, mégpedig aeropóniás rendszerben, Az aeropónia 95%-kal (nem elírás, KILENCVENÖT százalékkal!) kevesebb vizet használ, mint a hagyományos termesztés. Az energiatakarékos LED-világítás kizárólag a növények számára szükséges fényspektrumot használja, a növényeket újrahasznosított és újrahasznosítható szövetágyba ültetik, a nedvességet és a tápanyagokat speciális köd formájában veszik fel, és természetesen semmiféle növényvédő vegyszert nem használnak.

És van az, amikor a szomorú kényszerhelyzet szüli az alkalmat: az évek óta bojkott alatt álló, amúgy is rendkívül sűrűn lakott Gázai övezetben úgy próbálták meg enyhíteni az élelmiszerhiányt és életet lehelni a vergődő gazdaságba, hogy 2012-ben – ENSZ-segítséggel – a háztetőkre telepíthető akvapóniás rendszerekkel láttak el 200 háztartást. A projekt sikeresnek bizonyult, a felhasználók később másokat is megtanítottak arra, hogyan kell akváriumban zöldséget nevelni.

Földalatti mozgalmak: metró, mélygarázs, konténer

A London kellős közepén lévő Growing Underground volt a világ első föld alatti mezőgazdasági üzeme: a II. világháború óta elhagyatottan álló, összesen 2 és fél hektár területű alagútrendszerben speciális megvilágítással borsót, retket, mustárt, petrezselymet, sóskát, zellert és arugulát is nevelnek hidropóniában.

A párizsi La Caverne pedig egy forgalomból kivont mélygarázs, amelyet gombatermesztésre használnak. Annak dacára, hogy a föld alatt van és korábban autók szennyezték, mégis ez az egyetlen biogazdaság Párizsban! Az ötletgazdák természetesen alapos takarítás és fertőtlenítés után kezdték meg a termesztést, és a termést folyamatosan ellenőrzik, hogy biztosak lehessenek abban: a gombafarm „előző élete” nincs mérgező hatással a jelenlegire.

Egész komoly kultúrája kezd kialakulni a leselejtezett szabvány szállítókonténerekből kialakított kis farmoknak is. Ezek óriási előnye, hogy gyakorlatilag szabadon telepíthetők bárhová, olyan helyekre is, ahol a fű se nő – vagy mondjuk 1800 mérföldnyire nő. A LocalRoots munkatársa szerint ennyit utazik ugyanis egy átlagos amerikai salátafej, mire a termesztőhelyről eljut a fogyasztó asztaláig.

Az egyik berlini METRO áruházban az INFARM látványos és hatékony fűszernevelő szekrénye működik. Ez azért is remek megoldás, mert az áruház vásárlói láthatják, sőt, le is ellenőrizhetik, hogy igenis lehetséges egy ilyen amúgy kietlen épületen belül is egészséges, friss zöldségnövényt termeszteni. Igazából nem csinálnak semmi különöset, csak megadják a növénynek azt, amire szüksége van addig, amíg valaki haza nem viszi. Átlagos helyen ugyebár a szerencsétlen kiscserepes fűszernövények hetekig darvadoznak a huzatos, neonfényes szupermarketek polcain, mi meg csodálkozunk, hogy semmi ízük sincs…

És hát persze az IKEA sem tétlenkedik: Koppenhágában 2016-ban nyitották meg a Space10 nevű innovációs központjukat, melyben a legkülönbözőbb projektek mutatkoznak be, többek között egy high-tech hidropóniás termesztőrendszer. Az elemeket (egyelőre?) nem lehet készen kapni az IKEA-ban, de a rendszer elemeinek méretei és szerelési útmutatói szabad felhasználásúak, így az ügyes kezű barkácsmesterek maguk is elkészíthetik otthon.

Élhetetlen helyek 1.: sivatag

Ausztráliában a sivatag kellős közepén működő SunDrops farmok adják az ország paradicsomszükségletének 15%-át, mégpedig napenergiával működtetett hidropóniás közegben, úgy, hogy a szükséges vizet a közeli sós öbölből szerzik be és lepárlás után használják. Tehát semmi édesvízkészlet-pazarlás, semmi fosszilis energiaforrás. Ahogyan ők mondják a kisfilmben: valamit csinálnak a semmiből.

Élhetetlen helyek 2.: tengervíz

Egy barcelonai formatervező cég találta ki ezt a háromszintes, vízen lebegő farmot, ami például tengerparton fekvő nagyvárosokban lehet forrása a friss, helyben termesztett élelmiszernek. A legalsó szinten haltenyésztés folyik, a középsőn növénytermesztés, a felső szintet pedig a napelemek és az esővízgyűjtők foglalják el. Egy panel mérete 200×350 méter (6 darab focipálya!), és persze többet is egymáshoz lehet kapcsolni. Egy panel egy év alatt kb. 8 tonna zöldséggel és 1,7 tonna hallal tudja gazdagabbá tenni a világot.

+1: a lakásod

Igen, persze. Hiszen az is talaj nélküli termesztés, amikor évekig vízben tartod a szobafutókádat vagy ott gyökerezteted meg a leandert. Na persze a IKEA-nak erre is van ötlete:

Ahogyan a videókat nézegettem, sok szkeptikus, sőt cinikus kommentet olvastam: ne mondd már nekem, hogy 5 hektár termőföldet helyettesít, biztos marha drága a speckó világítás, meg különben is az ember nemcsak salátát eszik, nagyvárosi úrificsúr hülyegyerekek satöbbi. Igen, tény, hogy embermilliók kenyeréhez szükséges búzát nem lehet sörösüvegben hajtatni – de az emberiség eddig is nagyjából azért élt túl, mert mindig feltűnnek olyanok, akik időben, térben és szociális vonatkozásban is kissé távolabbra gondolkodnak, mernek előállni akár hajmeresztő ötletekkel is, van bennünk kitartás ahhoz, hogy végigvigyék a tervüket, és vannak, akik melléjük állnak. Leonardo da Vincit is nyilván bolondnak hitték az ornithopter miatt, aztán ma meg már csak úgy repkednek az emberek a Holdra, úgyhogy én azt mondom: hajrá, úttörők!

Címkék: