Amint megláttam a budapesti repülőtéren most januárban megnyílt szálloda képeit, azonnal tudtam, oda kell mennem. A képek között feltűnt egy hatalmas, íves, élőnövényes zöldfal, ami nem hagyott nyugodni. Ilyet még nem látott az ország! Fel is kutattam rögtön a készítőket, majd kis szervezéssel sikerült összehoznunk egy találkozót az Ibis Styles Budapest Airport Hotel halljába, ahova nem csak a kötelező fenntartási munkák elvégzése miatt érkeztek, hanem csinosban néhány interjút is lezavarni. A látványos fal híre ugyanis legalább olyan szenzáció, mint a hotel megnyitása, ez nem vitás. Ízléses marketing ez a hoteltől, szeretem.
Mielőtt beszélgetni kezdenék a Mohány és Páfra Green Design két oszlopos tagjával, közelről is szemügyre veszem az építményt és a teám is megérkezik. Karnyújtásnyira ülök a növényektől, a turisták is szépen jönnek-mennek és sorra kattintgatják a telefonjukat, mikor közelebb érnek. Ez az attrakció határozottan elviszi a show-t itt a lobbiban, ahol a fehér és halvány szürke színek dominálnak. Nyugodt, ám végtelenül unalmas lenne a belső tér enélkül az izgalmas, tarka zöld színekben pompázó, szinte mozgó, élőfal nélkül, ami csak úgy vonzza a tekintetet. Mint egyetlen látványosság a földszinten, telitalálat!
Míg a tervező-kivitelező MoPa férfi tagja, Kiss Márton nekiáll szétnyitni a létrát és a hozott cserenövényeket igazgatja krokodilos pulóverében, fotósok és egy riporter is körülveszi, míg Dancsuly Kriszta velem ül le beszélgetni.
Gardenista: Tulajdonképpen mit jelent az, hogy hidropóniás ez a fal? Egy akváriumból lógnak ki a növények?
MoPa: Nem-nem. A hidropóniás rendszer lényege az, hogy az ültető közegből kihagyjuk a földet és csak vizet és tápanyagokat juttatunk a növényekhez csepegtető rendszeren keresztül.
Gardenista: Á értem. És közben hol vannak a növény gyökerei?
MoPa: Szépen letisztítva olyan speciális textilrétegek között, ami valójában átitatódik az öntözés idején, míg a felesleges víz lefelé folyik, ahol egy elfolyón keresztül távozik.
Gardenista: Könnyen megszokja ezt egy növény?
MoPa: Ez most a 60. épített zöld falunk és a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyjából 1-3 hónap alatt szépen hozzászoknak és belakják a helyet a növények. A csere arányunk 5% körüli, ami igazán kevés. Növekednek, fejlődnek, ahogy bárhol másutt, mert minden körülmény adott, a földet kivéve. Kellően sok napfényt, tápanyagot, törődést kapnak.
Gardenista: A gondozást kire bízzátok és hogy történik?
MoPa: Mi csináljuk. Két hetente minden zöld falunkat végiglátogatjuk és leellenőrizzük a növényeket. Felmérjük az állapotukat, és ha valamilyen elváltozást észlelünk, akkor a növényt kicseréljük és máshol kezeljük, nehogy a többi növény lássa kárát. Eltávolítjuk a száradt növényrészeket, ellenőrizzük a részleteket. És már nagyon várjuk, hogy megnőjenek a növények, olyankor kel igazán életre egy fal. Persze akkor meg már metszeni is kell.
Gardenista: A többihez képest miben különleges ez a reptéri művetek?
MoPa: 35 négyzetméternyi felületével és a beültetett több mint 3000 darab növénnyel nem ez a legnagyobb falunk (az a Kálvin Square Irodaházban van, 45 nm! – szerk), viszont látod ezt a térbeli, egészen befelé forduló félkörívet? Ez benne a különleges! Nagy kihívás volt, de mivel remek szakemberekkel dolgozunk együtt évek óta, ezt is megoldottuk. A lakatosaink, Boldizsár István és Szabó Ferenc ismét nagyot alkottak. A falnak ugyanis egy fémszerkezet az alapja. Az öntözőrendszerről Molnár Ákos gondoskodik mindig, szintén kiváló szakember. Természetesen ez is lett az egyik kedvenc falunk mind közül. Bár bevallom, valahogy épp mindig az a kedvencünk, amelyikkel elkészülünk. Mert mindegyik igazán egyedi, de ilyen formájú az országban nincs több. Jóban vagyunk a konkurenseinkkel, biztos tudnánk róla.
Gardenista: Ez mit jelent? Tartjátok a kapcsolatot?
MoPa: Igen, tartjuk azokkal, akik a legjobbak. Ez tulajdonképpen 2-3 cég. Nekünk, piacvezetőknek és nekik is ugyanaz a célunk: a legmagasabb minőséget képviselni, mert hosszú távon csak így éri meg. Ha adódik valamelyikünk számára olyan kihívás, amihez szakmai összefogásra van szükség, meg tudjuk oldani. De volt már olyanra is példa, hogy egy másik zöldfalakat építő cégnek segítettük letisztítani minden beültetett növénye levelét, mert a fal megépítése után az építkezés nem ért véget és annyi por szállt egy művelet után a növényekre, hogy a biztos pusztulás várt volna a zöld falukra. Kár lett volna érte.
Gardenista: (Döbbent csend, kikerekedett szem.)
MoPa: Hosszú távra tervezünk, elférünk. Mi mindketten a Corvinuson végeztünk tájépítészként, kertépítészeti műemlékvédelem szakon, aminek a szellemiségébe remekül illeszkedik az, amiket létrehozunk. Olyan különleges kertépítészeti megoldásokat, amelyek nem csak önállóan állnák meg a helyüket, hanem kiegészítik és kiemelik azt a helyet vagy helyiséget, ahol vannak. Ezek is a jövő értékeihez fognak tartozni, ha éppen most nem is műemlékek.
Eredetileg budapesti belső udvarokra terveztük őket, még az egyetemi vállalkozásfejlesztési pályázaton, amin indultunk a cég üzleti tervével. Csak kicsit változott a koncepció.
Gardenista: Kültérre már nem terveztek falakat?
MoPa: Kültéri falaink is voltak korábban, mert megvalósíthatók, működnek, de jóval költségesebb és nagyobb odafigyelést igénylő konstrukciók. Jelenleg inkább belső zöld falakat tervezünk és készítünk, évente úgy tizenkettőt. Főleg munkahelyi környezetekbe, ami nagyon fontos változás az utóbbi években. Örülünk, hogy egyre többen érzik szükségét annak, hogy ilyen látványos megoldással csökkentsék a munkahelyi stresszt és betegségek számát (merthogy a növények intenzív jelenléte ezeket is befolyásolja), tegyék természetesebbé, barátságosabbá azt a helyet, ahol egész napjukat töltik a dolgozók. Hang- és hőszigetelő és széndioxid-elnyelő, oxigéntermelő képességéről nem is beszélve.
Gardenista: Na jó, akkor én ezt most hazaviszem. Kár, hogy nagyobb, mint a nappalink…
Nevetünk, hálálkodunk, elköszönünk, egy utolsó pár képet még készítek. Várnak rá a többiek. Hazafelé felüdülve gondolom át a rengeteg információt, amely olyan lelkes csomagban zúdult rám, hogy ha legközelebb találkozom vele, kamerát is viszek, megígérem.