Hogy őszinte legyek, engem felhúzott, hogy a fehér akácot hungarikumnak jelölték, majd el is fogadták.
A fehér akácot (Robinia pseudoacacia), ami nem is honos Magyarországon. Az hagyján, hogy nem őshonos, de szerepel az idegen inváziós fajok listáján. (Méghozzá vastagon szedettel, ami a veszedelmesebb fajokat jelöli.) Fú, de fel lehet ezzel idegesíteni! Nem tudok egy idegenhonos inváziós fafajt hungarikumként tisztelni.
A minap pedig ismét ideges letten a téma miatt. Olyannyira bemérgesedtem, hogy gondoltam, írok erről egy jó vaskos véleményt. Utána is néztem, miért is gondolták úgy, hogy ez az észak-amerikai fafaj legyen az egyik magyar kiválóság.
Na de kik támogatták?
Természetesen számítottam a fehér akác magasztalására, csak arra nem, hogy e mögé olyan neves szervezetek, egyetemek és képviselőik, dékánjaik, elnökeik, vezetőik álltak, mint pl. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara, Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, Nyugat- magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kara, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, Nemzeti Biomassza Egyesület, stb. (Jó, a méhészekre mondjuk számítottam, hiszen ők imádják az akácot a méheik és a mézeik miatt, joggal.)
Úgyhogy a lista láttán egy kicsit visszavettem a felháborodásomból, és elkezdtem jobban beleásni magam a témába, prót és kontrát gyűjteni a fehér akác hungarikum volta helyessége mellett és ellen.
De először is tisztázzuk az alapokat.
Mi is tulajdonképpen a hungarikum?
A jelenleg hatályos jogszabály (2012. évi XXX. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény) szerint a hungarikum olyan “gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”.
Nekem már itt kiesik a fehér akác a listából. A magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével a magyarság csúcsteljesítménye? De hát amerikai!
A Hungarikumok Gyűjteménye ugyanezen jogszabályban megfogalmazottak alapján “a kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (…) által hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek gyűjteménye”.
Nemzeti érték és a kiemelkedő nemzeti érték
A teljességhez pedig hozzátartozik, hogy a nemzeti értéket és a kiemelkedő nemzeti értéket is definiáljuk. Nemzeti érték “a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról”. Kiemelkedő nemzeti érték “olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket (…) szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez”.
Jó, itt talán van némi kiskapu, de engem még nem győztek meg. Attól mert megkötötte a futóhomokot az Alföldön, és van néhány egyéb kedvező hatása, meg néhány termék és méz, attól még magának a fehér akácnak még nem feltétlen kell hungarikumnak lennie. Világos, hogy már az, és nem is vitatom, hiszen ezen már nincs is mit.
Csak valahogy nem fér a fejembe, hogy a természet- és a hungarikumaink megőrzése és védelme miért nem mozognak egy hullámhosszon? Hogy lehetséges, hogy valamit az egyik oldalon utálunk és tiltunk, a másikon meg szolgáljuk és védjük?
A különböző kategóriákba sorolt Hungarikumok Gyűjteménye egyébként itt érhető el.
képforrás: Wiki, Simon A. Eugster
Mi fán terem az akác?
A fehér akác (Robinia pseudoacacia) 20-25 m magasságra növő, laza koronájú lombhullató fa. Kérge mélyen hálósan repedezett, szürkésbarna. Levele páratlanul szárnyasan összetett, levélkéi elliptikusak, levélcsúcsaik rövid szálkás hegyben végződnek. Fürtvirágzata és hosszú, vörösesbarna termése van.
Pionír növényként sovány homokos, száraz váztalajokon is megél, hiszen igénytelen és jó alkalmazkodóképességű. Allelopatikus növény. Magról és gyökérsarjakkal szaporodik, ezáltal gyomosít és az irtása is nehéz.
A fehér akác Észak-Amerikában őshonos, amelyet Jean Robin, a párizsi botanikus kert igazgatója – többek között – 1601-ben hozott be Európába. Magyarországon először 1710-ben, Erdődy gróf pozsonyi kertjében ültették. 1735-ben Krámer János György „Tentamante” című könyvében már ajánlja fásítási célokra. Héderváron, Viczay gróf birtokán telepítették először erdőként, 1750-ben pedig a Komárom-Herkály erőd körül telepítettek akácerdőt 290 hektáron. A 19. század első felében már felismerték azt a kedvező tulajdonságát, hogy homokos, száraz talajon is kiválóan megél. A futóhomok megkötésére végül kiválónk bizonyult. Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész kertjében árválkodott Békés vármegye egyetlen akácfája, még 1768-ban. Tessedik Sámuel sokat tett az akác Magyarországon történő meghonosítása érdekében.
Az akácerdők telepítése egyre nagyobb méreteket öltött. 1964-ben a magyar erdőknek már kb. 16 %-át tette ki. Ma már körülbelül 24% az akác erdőterület (a fafajok alapján történő megoszlás szerint).
Érvek mellette
Nyilvánvaló, hogy a hungarikumok közé való felvételnek feltételei vannak. Az indoklás, hogy miért is kerüljön a hungarikumok közé a fehér akác, itt olvasható bővebben. Én most ennek a kivonatát ismertetem:
Számos gazdasági, környezeti és klimatikus előnnyel bír, olvasható a javaslati dokumentációban.
Gazdasági érvek (ideértve a sokrétű felhasználását is)
– az ültetvényszerű erdőgazdálkodás egyik meghatározó fafaja
– egyik legfőbb alapanyaga a kerti bútoroknak, játszószereknek, épületszerkezeteknek, de ragasztott tartók faházak, vagy akár kerítések, falburkolatok, parketta, szerszámok, hordók, stb. is készül belőle
– kiemelkedő az energetikai célú hasznosíthatósága
– legjobb minőségű mézet szolgáltató méhlegelő
– gyógyszerek, gyógyhatású készítmények alapanyaga
– növénynemesítés szempontjából fontos alapfaj
– akácból készült termékek szép (nemzetközi) sikereket érnek el
Környezeti, klimatikus előnyei
– kiválóan bevált a mozgó homok megkötése és a deflációs károk mérséklése szempontjából, továbbá a talaj- és a vízerózió megállítására
– kiemelkedő szerepe az éghajlatváltozás folytán felerősödő elsivatagosodás és szárazodás elleni küzdelemben
– gyorsan növő keményfa, felhasználás esetén kültéren is tartós, kiválthatók vele a trópusi kemény fák, így mérsékelheti az esőerdőkre nehezedő kitermelési terhelést
– egyike azon fafajoknak, amely a faanyagban megkötött légköri szenet a leghosszabb ideig tárolni tudja
– javítja termőhelyének talaját humuszképző avarjával és rhizobium szimbiózisával
Kulturális és érzelmi érvek
– ma már annyira hozzá nőtt a magyar tájakhoz, azok jellegéhez – elsősorban az Alföldön -, hogy nélküle színtelenebb, jellegtelenebb lenne országunk síksága
– több nagy költőnket is megihlette az akác, mint például Petőfi Sándort, Váci Mihályt
– a hasznosításával kapcsolatban jelentős tudásbázisra tett szert a magyarság
Ellenérvek
Lehet, hogy összességében csak egyetlen ellenérvem van, de elég nagy jelentőségű.
Ez pedig a fehér akác inváziós jellege. Városi területeken is szembesülhetünk ezzel, és hatványozottan érezteti negatív hatását természetvédelmi területeken.
Az inváziós fajok
A jövevény, – szándékos vagy véletlenszerű – emberi behurcolás következtében megjelenő (=adventív) fajokkal leginkább az a baj, hogy idegenhonosak, és olyan területeken terjednek, ahol eddig nem fordultak elő. Adventív fajok lehetnek alkalmi megjelenésűek, meghonosodottak, vagy özönnövények (=inváziósak). Az inváziós fajok rendkívül gyorsan terjednek, ezáltal az adott területen természetesen előforduló fajokat kiszorítják, tehát veszélyeztetik azokat, és megváltoztatják az ökoszisztémát és a biológiai sokféleséget. A terület egyre sérülékenyebbé válik, fokozatosan kiszorulnak az őshonos fajok, és ha adott faj csak adott élőhelyen képes megélni – például szigetszerűen visszaszorult már a számára kedvező adottságokkal bíró élőhely -, akkor bizony faj(ok) kipusztulása is fenyegető tényezővé válik.
1998-ban, Jósvafőn készült az első jegyzék a természetvédelem szempontjából legveszélyesebbnek tartott növényfajokról. Ezt a listát számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember állította össze. Később elkészült a Biológiai Inváziók Magyarországon és az Özönnövények kötetei is. Ezek adják a mai, hazai tudományos alapú lista alapját. A teljes lista itt érhető el. Ezen listán 33 szárazföldi és 8 vízi özönnövény szerepel. Csupán azokat az inváziós fajokat tartalmazza, amelyek természetvédelmi szempontból súlyos veszélyeztető tényezőként értelmezhetőek. Azok a növényfajok, amelyek elsősorban mezőgazdasági, települési környezethez köthetőek, ám természetvédelmi szempontból nem okoznak olyan súlyos károkat, azok ezen a listán nem szerepelnek.
A fehér akác vastagon szedettel – ami a legveszélyesebbeket jelöli – szerepel ezen listán.
Az élet iróniája (talán?), hogy egy 1997-ben, az MTA országos reprezentatív felmérése során a magyar lakosság 62,9%-ban a fehér akácot jelölte meg a leginkább jellemző magyar fának.
Azt hiszem, hogy a figyelemfelhívás a természetvédelem helyzetére, veszélyekre és céljaira, a mai napig nem járt sikerrel, és az, hogy az akác hungarikum lett, szintén nem ezt segíti elő.
Számomra inkább sajnálatos, hogy a természetvédelem kárára helyezünk előtérbe dolgokat, hiszen a természetvédelemnek inkább prioritásnak kellene lennie.
Úgyhogy én továbbra is morci vagyok ezzel a témával kapcsolatban, de ez persze csak vélemény. Tiszteletben tartom az akác mellett érvelők álláspontjait és a bizottság döntését. Az akác lehet hasznos, de szerintem csakis bizonyos keretek között. Tartsuk kordában, és szorítsuk vissza az inváziós jellegét! Cikkem célja csupán figyelemfelhívás az akác és a természetvédelem ellentétére.
Hozzászólna, kommentelne, vitatkozna? A Facebookon könnyedén megteheti:
