Makkal tölti a pisztolyát, kalapját fenyőkéregből készíti, a pipadohányát meg hunyorból, ki az? Mesebeli erdők sorozatunk második részében a Rejtekadó Erdőbe látogatunk, a világ legjobb szívű rablójához, Rumcájszhoz. Nézzük, mi mindent nem tudtunk eddig erről az erdőről.
1. Bizony, ez is létezik – na jó, majdnem: a Cseh Paradicsom
Aki járt ott, mind megerősíti: tényleg az, egy földi édenkert, Prágától alig 100 kilométerre észak-keletre. 700 négyzetkilométernyi földöntúli táj, komplett geológiai enciklopédia, megunhatatlan túracélpont. Na de mitől olyan földöntúli?
Induljunk ki egy kedves kis dombvidékből, inkább hegytetőkkel, mintsem csúcsokkal, sok-sok lankás völggyel, melyeken részben lombhullató, részben fenyveserdők telepedtek meg. Ám ezeket a szelíd dombokat lépten-nyomon megdöbbentő küllemű keskeny, hasadékokkal szabdalt, szinte függőleges, teljesen kopár sziklacsoportok tarkítják, amelyek mintha kőből épült felhőkarcolók lennének – ezért is nevezik őket sziklavárosoknak. Hogyan alakulhatott ki ez a furcsa kettősség?
A területet a krétakorban tenger borította, a tengervíz üledéke, a homok pedig idővel kővé tömörödött. Majd a földkéreg átalakulása során a tenger visszahúzódott, a homokkő a felszínre került, innen pedig a szél és a víz romboló munkája révén, kb. 14 millió év alatt alakult ki a mai látvány. A területen bazaltos maradványokat is találunk, Velíš, Zebín, Trosky és Vyskeř környékén – ezek a harmadkori vulkáni tevékenységből származnak. A homokkő nem túl ellenálló kőzet, így a terület ma is folyamatosan változik.
Képtelenség összefoglalni, mi mindent tartogat a környék a túrázni szeretőknek és a hegymászóknak. Infókat a honlapról lehet szerezni, ínycsiklandó fotókkal pedig telis-tele az internet.
2. Jičin viszont kifejezetten létezik!
Sőt, Morvaország első barokk főtere a valóságban is pont úgy néz ki, mint a Rumcájsz illusztrációiban meg a rajzfilmben. Albrecht von Wallenstein osztrák hadvezér nevéhez fűződik a nagy fejlesztés: II. Ferdinánd német-római császár 1621-ben adományozta neki a környék tulajdonjogát, Friedlandi Hercegség néven. A tábornok által megbízott olasz építészek ekkor, a 17. században alkották meg a festői főteret az árkádokkal, bár a mesében is fontos szerephez jutó óratornyos Valdice kapu még annál is régebben, 1570-ben épült.
És hogy hogyan került bele ez az eldugott kisváros a világirodalomba? Természetesen abszolút személyes oka van: a könyv szerzője, Václav Čtvrtek kisgyermekként itt, Jičinben nyaralt a nagypapájánál. Ilyen egyszerű.
Mondanunk sem kell, hogy óriási Rumcájsz-kultusz dívik a városban, szeptemberben még fesztivált is rendeznek a kócos szakállú zsivány tiszteletére.
3. A Rejtekadó Erdő rejtélye
Na ez pont egy fiktív helyszín, ilyen nevű erdő nincs a Cseh Paradicsomban, de azért egy jó sztorink erről is akad. Rumcájsz lakhelyét csehül Řaholec-erdőnek hívják, a név pedig valószínűleg a „nevessetek, vigadjatok” jelentésű „řáholiti” igéből származik, ami az irodalmi cseh „řeholiti” szónak a korabeli jičíni nyelvjárásban használt formája volt. A cseh és a magyar név ugyan nagyon különböző módon, de egyöntetű költőiséggel illusztrálja azt, hogy Rumcájsznak menekülnie kellett a városból, és az erdőben elrejtőzve találta meg a boldogságot maga és családja számára. Ugye, milyen szép írói (és fordítói) eszköz?
4. A Porladó-sziklák között óriás lakik
A Porladó-sziklák (Prachovské Skaly) a Cseh Paradicsom tortáján a tejszínhab, vagy pláne a habra pottyantott kandírozott cseresznye. Leírhatatlanul változatos, a drámaitól a komikusig terjedő hangulatú sziklavárosok sorakoznak egymás után, közöttük szűk sikátorokon, lépcsőkön vezet az út. Igazából az egész nem nagyobb, mint 3 négyzetkilométer, de 15 kilométernyi turistaút szeli keresztül-kasul. Van olyan út, amely mindössze 3,5 km hosszú, de a túraleírás szerint állítólag két és fél órát kell rászánni! Ha erre jársz, ki ne hagyd!
A képeket nézve azt hiszem, nem véletlen motívum, hogy a mesében egy óriás lakozik a sziklák között, aki időnként kőhajigálással teszi próbára Rumcájsz és az erdőlakó állatok idegeit.
5. Rumcájsz még a császár őfelségével is találkozott itt
Akár találkozhatott is volna, bizony, például a Császár-szorosban. A Císařská chodba (Kaisergang) a Prachovi-sziklák legnagyobb és leglátványosabb sziklahasadéka. Nevét I. Ferenc osztrák császárról kapta, aki 1813. június 9-én járt itt, egyes források szerint egy Napóleon elleni koalíciós tárgyalás okán, mindenesetre nagy gyönyörűséget talált a meseszép tájban. Na azt nem csodálom.
6. Az írónak és hősének is van itt „kuckója”
Még szép, hogy az erdő egyik erre alkalmas barlangját berendezték a pimasz erdei zsivány tanyájának (ld. bal oldali kép), így csábítva kirándulásra a mesét kedvelő gyerekeket. A Rumcájsz-történetek szerzőjének emléket állító Čtvrtek-kilátó (a jobb oldali képen) pedig a Přivýšina-csúcson található, ahonnan remek panoráma nyílik a környékre, egészen a Prachovi-sziklákig ellátni. Jičínből akár bicajjal is ki lehet tekerni ide.
7. Az etikus sziklamászó hagyományok hazája
A környék leírásából könnyen kitalálható, hogy a sziklamászók egyik Mekkájáról sőt: csehországi bölcsőjéről van szó: mászni amúgy is adrenalinfröccs, de a magas, jobbára függőleges homokkő sziklák és a csodálatos környezet megtriplázza az élményt, az biztos. A helyszín azért különleges, mert itt mindenki igyekszik úgy mászni, hogy minél kevesebb szöget verjen a falba – ez egyrészt macsóbb (és veszélyesebb), másrészt kevésbé rongálja a természeti képződményeket (ezért nevezik etikus mászásnak), harmadrészt az erősen mállékony homokkőbe mondjuk szinte hiába vernek éket, nem lesz túl stabil. Azaz lehet, hogy biztonságosabb biztosítás nélkül mászni…? (nem)
8. Rumcájsz az erdővédők szellemi atyja
Rumcájszra, ha ma élne, saját hőseként tekintene a Greenpeace, a Ligetvédő mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt is. Tiszteletreméltóan igazságos zsivány ugyanis, nem a saját zsebére zsiványkodik. Például megvédi az erdőben fészkelő poszáta tojásait a herceg gyermeteg meggondolatlanságától, a fácánokat és a nevezetes koronás harminchatos szarvast a hercegnő nagyzolásától, de az erdő fáiért is bátran kiáll, amikor a herceg azokon állna bosszút Rumcájsz sorozatos csínytevései miatt.
9. Természet és ember két jó barát – a mesében és a valóságban is
Igen, nemcsak Rumcájsz védte az ő kedves Rejtekadó Erdejét, hanem utódai is. A Cseh Paradicsom 200 négyzetkilométernyi „magja” 1955 óta természetvédelmi terület, 2005 óta pedig az Európai Geopark Hálózat része, így a híres homokkő sziklák is fokozott védelmet élveznek.
Itt említtessék meg a mese illusztrátora, Radek Pilař is, hiszen legalább annyira összefonódott a neve Rumcájsz világával, mint Ernest H. Shepardé Micimackóval. Pilař megejtő egyszerűséggel ábrázolja az erdő védelmező ölelését: a zsiványcsalád minden apró hétköznapi élethelyzete mellett ott repkednek a madarak és a pillangók, a háttérben pedig mindig ott állnak a fenyők és a sziklák, a tölgy, a bükk és a nyír levelei.
10. Mit tanulhatnak Rumcájsztól a gyerekek?
balra Radek Pilar, jobbra Václav Ctvrtek
Rumcájsz történeteit anyanyelvükön olvashatták a volt szocialista tábor több országának gyerekei, de angolra és franciára is lefordították. Noha a mese egy félig-meddig elképzelt császári múltban játszódik, tökéletesen időtlen értékeket közvetít: az erdő, a víz, az állat, a növény védendő érték – ha jól bánunk a természettel, ő is megvéd bennünket, elrejt, táplál és befogad. Azokat pedig, akik a természet kincseire törnek, ki akarják azokat sajátítani, csak nyugodtan rakjuk helyre. A bátorság és a barátság mindig győzni fog az ostoba hatalmaskodás felett.
A csehszlovák meseirodalom eleve megér egy külön könyvet – őszintén remélem, nincs az olvasók között olyan, akinek ne mondana semmit (Rumcájszon kívül) Moha és Páfrány vagy Bob és Bobek, vagy a Kisvakond és barátai. Ha akadna információs hiátus, gyorsan tessék pótolni, addig elmesélem, hogy Rumcájsz atyja, Václav Čtvrtek 1911-ben született Prágában, jogot tanult és papként dolgozott. Aztán jött a 2. világháború utáni világ, amikor – mint annyi más pályatársa – a gyerekirodalomba „menekült”. Hála istennek, teszem hozzá. 1976-ban bekövetkezett haláláig több mint 70 könyvet írt.
Születésének 100. évfordulójáról a Google is megemlékezett: 2011. április 4-én ez a kép fogadta a keresőbe érkezőket:
Százholdas Pagony, Rejtekadó Erdő, Tiltott Rengeteg… A kertész is volt gyerek, és vagy mert mindig is azok maradunk, vagy mert most a gyerekeinkkel újraéljük az akkori sztorikat, ezek a réges-régi, titokzatos helyszínek újra megjelentek a fejünkben. Mesebeli erdők című sorozatunkban felkeressük őket, egyiket a másik után, és csak tátjuk a szánkat attól, amit tartogatnak nekünk. Az első részben Micimackó otthonát, a Százholdas Pagonyt fedeztük fel.
(források: magyar és cseh Wikipédia, pizolit.hu, interregion.cz, cesky-raj.info)
