A katicabogár a kert egyik legkedvesebb és legnépszerűbb bogara, nincs az a rovartól rettegő, hangyáktól is frászt kapó, tücsökzenétől izzadó ismerősöm, aki ne lágyulna el a piros, pöttyökkel díszített szárnyfedőktől. A minden mozgóra lábbal taposó ovis is énekel neki, a kertészek pedig őszintén szeretik, na ők mondjuk teljes joggal.
Mindez a lenti képről jutott eszembe, amit egy vegyszermentes kertészkedés után érdeklődőket összefogó csoportban találtam.
Na igen. A katicabogarakról tudni kell, hogy zömük ragadozó életmódot folytat, színük nem csak piros-narancssárga, de sárga és fekete is lehet. A feltűnő mintázattal a kellemetlen ízükre hívják fel a figyelmet, de nem is minden fajta pettyes, vannak csíkosak és egyszínűek is. Testük a fajok többségénél csupasz, de vannak többé-kevésbé szőrözött fajok is, pl. bödiceformák.
A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) a legismertebb európai fajta, mely nem csak esztétikus, de rendkívül hasznos, így nem véletlen, hogy milyen becéző elnevezésekkel illetik még: kata, katica, katóka, bödebogár, tehénke, bumbumbácsi.
A hétpettyes nagyon elterjedt, nincs kert, ahol ne találkoznánk vele. Petéit a levelek fonákjára rakja, legfeljebb 400-at, amik egy héten belül ki is kelnek. A ragadozó lárvák négy vedlésen mennek keresztül, míg végül bebábozódnak, majd a hőmérséklettől függően 10-30 nap alatt kifejlődnek és és 3-17 napot bábként töltenek. A kifejlett katicabogarak áttelelnek, és nem sokkal a szaporodást követően elpusztulnak.
A kertben nagy segítségünkre lehet, mivel lárvaként és kifejlett állapotban is levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Ráadásul az étvágyuk is hatalmas, egy lárva a kifejlődése során akár 1000 tetvet is elfogyaszthat, így nem csoda, hogy az Európában honos állatot Észak-Amerikába is betelepítették.
Kiemelt kép: giphy.com