“Egy gyűjtő nehezen mondja ki az ítéletet” – élet 7000 kaktusszal Érden

Szitáló esőben botorkáltunk az érdi piacon március végén, lehetett úgy 6 fok. A helyi kertbarátok egyesületének standján már vége a bulinak, így beszélgetés közben még oda akarják adni az utolsó zsák csicsókát ingyen, és ajánlják a művházban lévő kaktuszkiállítást. A csicsókát nem fogadtuk el, de úgyis várunk valakire, bemegyünk hát a kaktuszosokhoz melegedni.

És aztán odabent egy egészen új világ tárult fel! Az aulában asztaloknál árusítják a szúrós növénykülönlegességeket, míg középre berendeztek egy nagy terepasztalt gyűjteményeik csodás darabjaiból. Csak ámulok-bámulok, mekkora a forgalom és folyamatos a diskurzus. Szemmel láthatóan izgalmas szubkultúra ez, ahol találkozom Jokhel Csabával, a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének egyik tisztségviselőjével. Kitűnik az árusítók közül, többek között azzal, hogy nála mindig sor áll és lankadatlan figyelemmel és jókedvvel álldogál ott órákig, hogy válaszoljon, eligazítson bárkit a standja körül. És könyv is van nála halomban, a címe: Színes virágcserepek. Kaktuszos hobbija, autószerelő munkája mellett ugyanis saját novellás kötete jelent meg idén tavasszal, igazán színes egyéniségnek tűnik. Nem bírok hát magammal és beszélgetésbe elegyedem vele, bár én főleg a hobbijáról kérdezem.

Gardenista: Hány kaktuszod van otthon, számolod őket?

Jokhel Csaba: Még eddig soha nem számoltam meg. Pontosabban hozzákezdtem, de mindig feladtam. Nehéz eldönteni, hogy a legifjabb kaktuszmagoncokat számoljam-e, vagy sem. Cirka 6-7 ezerre tippelem, de lehet, hogy nagyon tévedek.

Gardenista: Az üvegházad, ó pardon, a kaktuszházad mekkora?

Jokhel Csaba: 22,5 négyzetméteres, polikarbonáttal borítva, 60 cm-rel a földfelszínbe süllyesztve. Sajnos már nagyon tele van, holott 2016-ban 7,5 négyzetméterrel már növeltem a méretét. Akkor azt hittem, hogy néhány évig nem kell gondolnom a helyhiányra…

Gardenista: És mi lesz, ha megtelik? Újabb bővítés vagy kaktusz-szanálás?

Jokhel Csaba:  Tervezem egy másik kaktuszház megépítését, de a kivitelezése mind anyagilag, mind fizikailag komoly rákészüléssel jár. Kiválogatni a legszebbeket? Esetleg csak 1-2 nemzetség egyedeit megtartani? Nehéz kérdés… Egyelőre próbálom a fejemet a homokba dugni, és nem venni tudomást a problémáról. Egy gyűjtő nehezen mondja ki az ítéletet, hogy holnaptól csak két nemzetség növényeit gyűjtöm. Az évek alatt minden kaktuszhoz kapcsolódik egy történet, olyan nehéz lenne ezektől megválni.

Gardenista: A család hogy viszonyul a fura hobbidhoz? (= Akarja néha kidobni az összeset az asszony vagy megfér mindenki egy ingatlanon belül?)

Jokhel Csaba: Szerencsés embernek mondhatom magam, mert a feleségem nem csak eltűri a hobbimat, hanem időnként a segítségére is számíthatok. Nem lesz ugyan vérbeli kaktuszgyűjtő, de egyesületünknek is már négy éve tagja. A kiállításokon, ha csak teheti, mindig ott van velem. Úgy látom, jól érzi magát ott.

Gardenista: A fajtákat tekintve, milyen kaktuszokat gyűjtesz?

Jokhel Csaba: A gyűjteményemben sok nemzetség egyedeit tartom. Persze vannak kedvencek, amikre nagyobb gondot fordítok, és vannak olyanok is, amelyekre kevesebbet. Ez a különbség meg is látszik rajtuk, de azon dolgozom, hogy egyre kevesebb legyen az olyan, amelyikre kevesebb időm jut. Nagyobb számmal tartok a Turbinicarpus-okból, Mammillaria-kból, Ferocactus-okból, Notocactus-okból, de Gymnocalycium-ok, Frailea-k is szépen virágoznak a kaktuszházamban.

Gardenista: A mérete vagy a kaktuszok különlegessége, egyedisége számít jobban egy gyűjtemény esetében? Milyen gyűjtemény számít igazán jónak, érdekesnek?

Jokhel Csaba: Igazán jó gyűjteménynek az számít, ami egy nemzetséget minél nagyobb fajszámmal tud bemutatni. Ezt hívjak szakgyűjteménynek. Növeli az értékét, ha a gyűjtemény élőhelyi magokból nevelt egyedekből áll, vagy ha azok megbízható forrásból, esetleg gyűjtőszámmal is rendelkeznek.  A gyűjtőszám ugyan nem garancia semmire, mert ettől még lehetnek növényeink hibridek, vagyis két különböző faj összeporzásából származó kaktuszok.  A hibridek meg lehetnek szebbek, különlegesebbek, vagy akár értékesebbek is, de szakgyűjteményekben nincs helye, csak fajtiszta kaktuszoknak. Ezért kell törekedni az említett élőhelyi magok beszerzésére, ami gyakorlatilag 100%-os biztonsággal fajtiszta, főleg, ha mi gyűjtöttük a magokat.

Gardenista: Vannak olyan gyűjtemények az országban, amik a csúcsnak számítanak ebben?

Jokhel Csaba: A hazai kaktuszkultúra nem áll annyira stabil lábakon, mint pl a csehországi vagy a német ajkú területeken, de ettől még vannak szép gyűjteménnyel rendelkező gyűjtők, kereskedők. Én azt gondolom, hogy minden nagyobb gyűjtemény csúcsnak számít, mert a mögötte álló munka tényleg elismerésre ad okot. De szerintem olyan igazi nagy kaktusz zarándok-útvonalak nincsenek az országban. Viszont jól előkészített, érdekes kaktuszkiállítások és vásárok igen, ahova szívesen elmennek a kaktuszrajongók. Ezenkívül rendszeresen meglátogatjuk egymást, vagy egy kis szerencsével, az egyesület által szervezett utakon ellátogathatnak az érdeklődők például Chrudimba, a csehországi kaktuszbörzére, ahol csak pénzünk, vagy teherbírásunk szab határt a különleges, ritka kaktuszok vásárlása közben. És persze a hazai szakgyűjteményeket sem szabad kihagyni, mert nem csak a növényekben tudunk gyönyörködni, hanem a gyűjtőtől komoly szakmai segítséget is kaphatunk.

Gardenista: Hogy lehet valaki tag a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületében? Vannak feltételek, vagy elég, ha érdeklődik a dolog iránt?

Jokhel Csaba: Egyesületi tag bárki lehet. Nem kell semmilyen vizsgát tennie, nem kell rendelkezni egyetlen kaktusszal sem. Bőven elég, ha érdeklődik és részt vesz időnként a programjainkon, aztán egyszer csak megvásárolja az első kaktuszát. Ha bármilyen feltételrendszerhez kötnénk az érdeklődők jelentkezését, akkor lehet, hogy pont azokat zárnánk ki, akik később hasznos tagjai lennének a hazai kaktuszos életnek. Sosem lehet tudni.

Gardenista: Mi lesz nálatok (az Egyesületnél) az év eseménye idén?

Jokhel Csaba: Az év eseménye, mint minden évben, a Füvészkertben megrendezett kaktuszkiállítás és vásár. Ezeket az egyesületi kiállításokat régóta szervezzük és sikeresen lebonyolítjuk évente kétszer, az ELTE Botanikus kertjében.  2018-ban május 18-21. között találkozhatnak az érdeklődők velünk, kaktuszgyűjtőkkel. Akiket inkább más növények vonzanak, azoknak is csak ajánlani tudjuk, hogy a kiállítás ideje alatt jöjjenek el a Füvészkertbe, mert a belépő megvásárlásával ilyenkor sokkal többet kapunk pénzünkért.

Gardenista: Ha valaki csak most kezdene kaktuszokat gyűjteni, milyen fajtával kezdjen, ami sikerélményekkel kecsegtet?

Jokhel Csaba: Szerintem egy kezdő gyűjtő először arról győződjön meg, hogy lakókörnyezetében van-e napos terület, ahova naponta legalább 4-8 órát besüt a nap. Ha ilyet nem talál, akkor sajnos nehezen megoldható, hogy kaktuszvirágzásban gyönyörködhessen. Következő fontos feladat, hogy a növények teleltetésére talál-e hűvös (Kb. 2-12C fok), esetleg világos pincét, fűtetlen szobát, stb. Ha ezek a feltételek adva vannak, akkor már tényleg csak néhány, strapabíró növényt kell találnia. Amiket én szoktam ajánlani, azok a Mammillaria, az Echinopsis vagy éppen Gymnocalycium nemzetség fajai. Ezek a növények könnyen virágoznak, és kisebb tartási problémákat sőt, a kezdő tulajdonost is jól viselik. 🙂

Címkék: