Minap a barátnőmmel, és a hároméves kislányával üldögéltünk a teraszon, mi a kávénkat szürcsölgetve beszélgettünk, a gyerek pedig éppen egy tejet ábrázoló rajzot pároztatott a tehénnel, a „honnan jön az étel”nevű fejlesztő játékban.
Büszkén mutogatta, hogy ő már bizony tudja, hogy a kenyér búzából, a tojás a tyúktól, a tej a tehéntől, az alma meg a fáról származik, mi pedig jól meg is dicsértük, milyen okos. Majd ezzel a lendülettel rájöttünk, hogy mi milyen hülyék vagyunk, mert nagyjából a kamra tartalmának a feléről nem tudnánk megmondani, hogy vajon feldolgozás előtt hogyan is nézett ki.
De mielőtt legyintve azt gondolnád, hogy a mi agyi kapacitásunk hagy némi kivetnivalót maga után, inkább próbáld meg felidézni, hogyan is néz ki mondjuk a földimogyoró, a tea, a szója, a lencse, a chiamag, a vanília, vagy akár a szegfűszeg.
Mármint nem a zacskó a bolt polcán, hanem a növény, aminek a termését, virágát, szárát, levelét, kérgét vagy éppen a gumóját eszed. Na ugye! Nem is olyan egyszerű a feladvány. Nyisd ki a hűtőt, vagy a kamra ajtaját, és számold meg, hány zöldségről, gyümölcsről, magról, fűszerről, növényi tejtermékről és egyéb alapanyagról tudod megmondani, hogy egyáltalán fán, bokron, vagy éppen a föld alatt nő. Meg fogsz lepődni az eredményen.
Persze élhetünk a kifogással, hogy ezeknek az élelmiszereknek a fele nem terem hazánkban, de lazac sem úszkál a Balatonban, mégis tudod, hogy az egy hal. Azt gyanítom, hogy az őrülten elfoglalt, metropolita emberek fele, egy mandulát sem ismerne fel a fán, ha az még nincs blansírozva és szeletelve, a tortaszelet tetején.
Vallom, hogy a hazai, szezonális, napon érlelt gyümölcsök és zöldségek a legfinomabbak, és azokban van a legtöbb vitamin és tápanyag, és sosem választanék egy ízetlen, szagtalan, öklömnyire génmanipulált marokkói epret januárban, hanem inkább várok májusig, mire megérik az isteni, hazai eper.
De hazudnék ha azt mondanám, hogy abból ami nem terem meg itthon, sosem eszem, mert bizony én is kávéval indítom a napot, és citrommal iszom a teát, és szeretek vaníliát tenni a sütibe, és kakaót szórni a tejberizsre. Szóljon, aki nem! Nos, ezek közül semmi sem terem meg itthon.
Szóval ne ámítsuk magunkat, bizony tele van a hűtő, meg a kamra import cuccal, úgyhogy ideje utána járni, hogy azok mi fán teremnek, vagy éppen bokron. Jöjjön egy kis játék!
Borzasztó egyszerű lesz, vegyél elő egy tollat és egy papírt, és írd le, hogy melyik élelmiszer származik a képen látható növényből. Jöjjön húsz konyhai alapanyag, lássuk, mennyit találsz el. Felkészültél?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
Na és akkor jöjjön a megoldás, most kiderül mekkora gasztroguru, botanikus, vagy épp kertész vagy. Lássuk, mennyit találtál el.
1. Kicsit büdös, de szeretjük, ő nem más, mint a fokhagyma.
2. Esszük köretként, desszertként, felfújtként, a messzi földről érkező rizst.
3. Én tuti meghalnék nélküle reggel, íme a kávé.
4. Persze van, aki angolosan szereti, annak ott a tea.
5. Nélküle nem létezik konyha, az elengedhetetlen bors.
6. Ha főzelék, akkor lencse.
7. Így néz ki a fán, minden baj kezdete, a csokik alapanyaga, a kakaó.
8. Ha a sok csoki után ránk fér a diéta, íme egy fürt kelbimbó.
9. Nem is gondolnád, de mikor articsókát eszel, egy virág sziromleveleit rágcsálod.
10. A földimogyoró, valóban a föld alól kerül a tálba.
11. Egy másik finom nassolni való, a pisztácia.
12. Így néz ki a teheneket leigázó szója, amiből a szójatej, a tofu és a szójaszósz is készül.
13. A karácsonyi sütik, na meg a forralt bor titkos összetevője a szegfűszeg.
14. Minden vega álma, a csicseriborsó, amiből aztán a humusztól, a fasírtig minden készül.
15. A manapság oly divatos chiamagot adó azték zsálya.
16. A trópusi éghajlatot kedvelő kesudió, a kesualmából nő ki.
17. A csípős gyömbér bizony egy gyöktörzs.
18. A magyarok nem sokat gondolkoztak, a fahéjfa héját elnevezték fahéjnak.
19. A méregdrága keleti fűszer, a sáfrány, nem más mint a fűszersáfrány bibéje.
20. Az én nagy kedvencem pedig a vanília, ami egy orchidea bab alakú termése.
