Igen, a cím felszólító módba került mindazok számára, akik még nem tették meg, mert a füvünk csak úgy kiált most azért, ami jár neki: a tavaszi felfrissülésért.
Sokan nem gondolják, mégis jó tudni, hogy amikor a félárnyékos, árnyékos kertrészben kihal a -mindössze nyírással ápolt- fű, annak többnyire az elmohásodás az oka. Ha puha szőnyegérzés veszi körül a talpadat és összefüggően zöldnek látod a talajt, fogj gyanút, mert lehet, hogy moha járja át a a fűtengeredet. Hajolj le és jól nézz körül a fű között!
A mohát ekkor már könnyű észrevenni. Talán még egybefüggőbb zöldet lát az ember, ha szétnéz, de sajnos a moha ez esetben inkább kártevő. Azonban mielőtt speciális, kifejezetten moha elleni irtószerek után néznél, próbálj ki egy egyszerű, házilag tökélyre fejleszthető módszert, aminek a neve: gereblyézés.
De nem ám csak úgy, magad felé húzogatva várni a csodát! A mohát a talajról ugyanis szinte el kell szakítani, így fűnyírás után rendes erőbedobással át kell fésülni a területet oda-vissza. Szép kis erősítő gyakorlat ez, tapasztalatból mondom, ahogy azt is, hogy nagy területen lehetetlen végrehajtani… Viszont az előkertben, a házhoz vezető út mentén például megéri rászánni azt az egy-két órát, egy hónap múlva már látni az eredményét.
Ezután jöhet a kézi szellőztetés második szakasza: vasvillával szurkáljuk át az immáron foltosra gereblyézett területet. Remekül hat ez a fű gyökerének fejlődésére, hiszen például az eső vagy öntözővíz is végre akadálytalanul jut el hozzájuk és a nap is szépen átsüti már a szálakat.
Ha igazán jót akarunk a füvünknek, a kézi vagy gépi (hjaj, úgy azért könnyebb ám az élet) gyepszellőztetés után jól esik neki a gyeptrágya, amihez még épp időben vagy. Júniusra csodás lesz minden.
Szép füvet mindenkinek!