Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának (DESA) egyik legfrissebb előrejelzése szerint a vidékiek még inkább kisebbségbe szorulnak a jövőben – írja a Qubit.
A jelentésben azt írják, hogy:
- 2050-re a közel tízmilliárdos népesség 68 százaléka élhet majd városokban.
- 2018 és 2050 között a 2,5 milliárd új városi lakos 35 százalékáért három ország felel majd: India (416 millió), Kína (255 millió) és Nigéria (189 millió). (Jelenleg a világ teljes vidéki lakosságának 90 százalékáért Ázsia és Afrika felel: Indiában 893 millióan, Kínában pedig 578 millióan élnek városokon kívül.).
- A most első helyen álló, 37 millió lakossal rendelkező Tokió növekedése 2020-ban áll meg, a jelenleg 29 millió lakosával második helyen álló Delhi pedig 2028 környékén átveszi az első helyet.
- India 2028 körül elveszi a legnépesebb ország címét Kínától.
- Jelenleg 33 megavárost tartanak számon, 2030-ra ezek száma 43-ra nő.
Magyarországról is vannak előrejelzések, ami szerint:
- 2050-re a magyarok 81,8 százaléka él majd városokban.
- Magyarországon ma 6,91 millió városira jut 2,78 millió vidéki lakos, 2050-ben viszont ez az adat 6,78 millió városira és 1,5 millió vidéki magyarra változik.
A legnagyobb növekedés Afrikában várható:
- Afrikában kétszer annyian élnek majd 2050-ben, mint most.
- A városiak és a vidékiek aránya is megfordul: a mostani 550 millió helyett 1,5 milliárd városi, a 740 millió helyett pedig egymilliárd vidéki él majd a kontinensen.
- Ma 56 olyan afrikai város van, amely népessége meghaladja az egymillió főt, 2030-ra pedig a százat is átlépi ezek száma.
A jelentésben elhangzik, hogy pozitív hatása csak abban az esetben lesz az urbanizációnak, ha a városvezetők jól fel vannak készülve a megnövekedett népességre, ebben az esetben az emberek közelsége és sokszínűsége innovációt és ezáltal munkahelyeket szül.
„Ha viszont rosszul kezelik a helyzetet, a városok megfulladhatnak a szennyezés, a zsúfoltság, a burjánzó nyomornegyedek és a városi szegénység súlya alatt. A fejlett világban ráadásul sokkal nagyobb szintű egyéni erőforrás-felhasználást eredményezhet a városok terjeszkedése, mint a fejlődő országokban” – figyelmeztet a gyors urbanizáció árnyoldalára Alice Charles, a Világgazdasági Fórum városfejlesztési vezetője.
